2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés
hirdetés

Mellrákszűrés: a tájékozottság életet ment

Április 10-12. között Budapesten rendezték meg a XXVII. Francia-Magyar Radiológiai Szimpóziumot, amelyen mintegy 350 szakemer vett részt.

A szimpózium záró napja az emlő diagnózisáról szólt. A Pro-Radiológia Alapítvány szakmai civil szervezet és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület közös sajtótájékoztatóján nem csupán a szimpóziumon megtárgyaltakat foglalták össze, hanem ismertették azokat a nemzetközi referenciaanyagokat is, amelyeket a szakma, a női lakosság, a háziorvosok, valamint a média számára is elérhetővé tettek.

 Számos, a mammográfiás szűrést támadó, félrevezető hír jelenik meg hónapról hónapra az interneten és a médiában, amelyek a tárgyi tudás látszatát keltve felesleges riadalmat keltenek, a tudományosan megalapozott eljárások helyett pedig olyan módszereket ajánlanak, amelyek nem alkalmasak az emlőrák diagnózisára.

Szeretnénk tenni azért, hogy a helyes tudnivalók eljussanak az érdekeltekhez, azaz valamennyi nőhöz. Magyarországon minden kilenc-tízedik nőt érint élete során a mellrák, a legfontosabb feladatunk a betegség korai felfedezése, a gyógyítás mielőbbi megkezdése. A még nem tapintható, és egyéb jelet sem adó emlődaganatok kimutatására lakossági szinten a mammográfiás szűrés a legjobb módszer – mondta dr. Forrai Gábor radiológus, a szimpózium szervezője, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság korábbi elnöke, a Pro-Radiológia Alapítvány elnöke, valamint az Egészség Hídja Összefogás egyik alapítója.

A szimpóziumon előadó francia szakember, prof. Patrice Taourel elmondta, hogy Franciaországban is hasonló problémákkal küzdenek, bár a rizikócsoportba tartozó francia nők közel 75 százaléka így is megjelenik az emlőszűrésen, ezért ott kevesebben halnak meg a betegségben, mint Magyarországon. A francia civil szervezetek a szakmával összefogva, markánsan lépnek fel a mammográfiával kapcsolatos álhírekkel szemben. Talán ennek is köszönhető, hogy tavaly óta csökkent az emlőrák miatti halálozás Franciaországban. A professzor elmondta azt is, hogy a francia emlőrák regiszter nagyon részletes, amelyben nemcsak a betegséget, hanem a betegség típusát is rögzítik. Törvény szabályozza, hogy a diagnózist követően a kezelést 45 napon belül meg kell kezdeni, ami a gyógyulás szempontjából meghatározó. A francia nőket 50-75 éves koruk között kétévente hívják meg mellrákszűrésre, a magasabb kockázatú rizikócsoportba tartozóknak 40 éves kortól évente, a genetikai mutációt hordozókat pedig 30 éves kortól évente hívják mammográfiára, utóbbiaknak emlő MRI-t is javasolnak. 

Forrai Gábor az Európai Emlőradiológiai Társaság (EUSOBI) állásfoglalását idézve hangsúlyozta, hogy a mammográfiás lakossági szűrés bizonyítottan csökkenti az emlőrákból eredő halálozást, a korai felismerés javítja a kezelés kimenetelét, amely kisebb megterhelést jelent a beteg számára. A szűrésen rendszeresen megjelenő nők esetében az emlőrák halálozás 43 százalékkal csökken.

Ez a szám, az EUSOBI összefoglalóját idézve azt jelenti, hogy 100.000 főre vetítve 350 nő életét menti meg a mammográfiás lakossági szűrés – tette hozzá Jó Marianna, az Egészség Hídja Összefogás alelnöke.

Az önvizsgálattal kapcsolatban Forrai Gábor elmondta azt is, hogy fontos, hogy a nők ismerjék az emlőrákra utaló jeleket és saját testüket, melleiket is. Előfordul, hogy a nők maguk tapintják ki a rosszindulatú elváltozást, ugyanakkor óriási a különbség a kitapintható, vagy más klinikai tüneteket adó elváltozás és az olyan daganat között, amely még semmilyen jelet nem ad, és nem is tapintható. A mammográfiás szűrésen ezek az elváltozások észrevehetők, a kezelés azonnali megkezdése pedig életmentő. A mammográfia az egyetlen szakmailag elfogadott lakossági szűrési mód, minden más vagy kiegészítő módszer, vagy egyszerűen félrevezetés – tette hozzá a radiológus, ahogyan azt is, hogy a magas kockázatú nők kiszűrésére alkalmazzák az MRI-t, amely azonban ugyanúgy kiegészítő diagnosztikai módszer, ahogyan az ultrahangvizsgálat is. 

Gyógyult betegként elszomorít és feldühít, amikor hitelesnek tűnő magazinokban, vagy a Facebookon megosztott posztokban próbálják lebeszélni a nőket a mellrákszűrésről – mondja Báródi Edit, az Egészség Hídja Egyesület titkára. – Partnereinkkel együtt hiteles információkat igyekszünk eljuttatni a nőkhöz az emlőrák-terápiákról, és az evidencia alapú szűrésről is. Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság által publikált, és immár magyarul is elérhető ajánlások remélhetőleg gyakran használt forrásai lesznek az emlőrák-diagnosztikával és a szűréssel kapcsolatos információknak.

További részletes információk:

EUSOBI ajánlások EMLŐSZŰRÉS

EUSOBI ajánlások MAMMOGRÁFIA

EUSOBI ajánlások MRI

hirdetés

Könyveink