Veszélyben – a(z elhalasztott) szűrőprogramokról
Miközben ma már senki nem kérdőjelezi meg a megelőzés és a szűrőprogramok fontosságát, a Népszava szerint milliárdok veszhetnek el, mert újból elhalasztották az uniós finanszírozású vastagbélrákszűrő program bevezetését.
Gyakori tapasztalat, hogy aki nem elég idős, azt egyszerűen elküldik, hiszen „úgysem lehet gond”. Ez pedig óriási hiba. „Az onkológián nagyon sok a fiatal, mellrák miatt kezelt lány” – meséli egy neve elhallgatását kérő beteg. Az érintett lányokat sosem hívták mammográfiás szűrésre, nem tartoznak ugyanis a rizikócsoportba. Aki ugyanis még nincs 45 éves, az nem kap „behívót” és kizárólag háziorvosi beutalóval kérheti a szűrést. Ha e nélkül megy, nem végzik el a vizsgálatot.
A 65 évnél idősebbeket már nem hívják be mammográfiai szűrésre, pedig esetükben előfordulhat, hogy könnyen kezelhető lenne egy betegség, hiszen az idősebbeknél lassabb lefolyású a kór. Nem csak az emlő- és a sokat emlegetett méhnyakrák veszélyezteti a nőket. Az onkológus szakértő arra is felhívja a figyelmet: a nőgyógyászoknak szűrésekkor nem csak a citológiai vizsgálatot kellene elvégezni, hanem ultrahanggal meg kellene vizsgálni a petefészkeket is. Alattomos daganattípus ugyanis a petefészekrák is, ami félreérthető tüneteket produkál és nem mindig sikerül időben felfedezni.
Mindemellett az utóbbi években a bőrrák vált gyakoribbá a fiatalok körében is, náluk már ez a vezető daganatos megbetegedés.
A kormány legutóbb újabb másfél évvel elhalasztott több egészségvédő programot, 2020-ra csúszik az országos, szervezett és célzott népegészségügyi vastag- és végbélszűrés és a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program is. A vastagbélrákszűrő programot egyébként 2016 óta nem sikerül elindítani. Komáromi Zoltán háziorvos, egészségpolitikus a helyzettel kapcsolatban azt mondja: tavaly november 30-ig kellett volna elindulnia az országos vastagbélrákszűrő programnak. Az Európai Unió 2,5 milliárd forinttal támogatta a szűrőprogramot, de mivel az nem indult időben, a pénzt valószínűleg vissza kell fizetni.
De nem csak a vastagbélrákszűréssel van gond Magyarországon. Január a tüdőrák világhónapja, hazánkban ez az egyik leggyakoribb daganatos betegség – évente 10 ezer új esetet regisztrálnak és 8000-en belehalnak a betegségbe, még sincs országos program a kimutatására. A korábban alkalmazott módszer – a röntgenes tüdőszűrés – nem alkalmas minden daganat kiszűrésére, helyette az alacsony sugárterhelésű CT-vizsgálatot kellene elvégezni. Ez azonban költséges vizsgálat és csak indokolt esetben alkalmazzák. A lakóhely szerinti kiemelt centrumokban a 40 év feletti dohányosoknak érhető el ez a szűréstípus, ők a kiemelt rizikócsoport.
