Az étrend-kiegészítők piaca az FMCG és a gyógyászati piac keresztmetszetében álló, több hatóság által szabályozott, sok szempontból mégis szabályozatlan szegmens.

 

Házi ötletbörze, nyelvészek és nemzetközi védjegytanácsadók A nagy külföldi gyógyszergyárak szívesen bíznak meg marketingtanácsadókat készítményeik elnevezésével. Nem ritka, hogy dollárszázezreket költenek, mire megszületik a megfelelő márkanév. A magyar gyártók ezzel szemben kizárólag házon belül született ötletekkel állnak elő, és idehaza nem ismertek olyan divattrendek, amelyek bizonyos hangzású szavakat vagy kezdőbetűket preferálnának a névadáskor. Egy nemzetközi felmérés szerint az Aspirin (Bayer) a világ legismertebb gyógyszervédjegye. A legnagyobb médiafigyelmet viszont minden bizonnyal a Pfizer potencianövelője keltette. A Viagra a természet csodáját szimbolizáló vízesés (Niagara) hangalakját idézi (erről bővebben a Bonyolult játszma című cikkünkben olvashatnak – a szerk.), s nem mellesleg új korszakot nyitott a gyógyszervédjegyek történetében. Az A, majd a Z kezdőbetűs nevek után ugyanis divatba hozta a V-s védjegyeket. A hatalmas marketingkampánnyal bevezetett elnevezés születésénél nemzetközi védjegytanácsadó bábáskodott (Interbrand Wood), az eredmény pedig érezhetően más, mint amikor klasszika-filológusok gyötrik az agyukat mozaikszavakon. A magyar gyártók, bár saját kútfőből dolgoznak, ugyanazokat a marketing- és jogi szempontokat veszik figyelembe, mint a „nagyok”. Mivel a hazai gyógyszeripar már jóval a rendszerváltozás előtt szeretett volna jelen lenni a külföldi piacokon, a szereplőknek alapos iparjogvédelmi ismeretekre kellett szert tenniük. A szellemi tulajdon védelme nem véletlenül olyan fejlett ezen a területen, vélik a szakértők.