Az additív gyártástechnológia (3D-nyomtatás) kezdi megtalálni szerepét az egészségügyben. Hogy pontosan hol tartanak, arról dr. Kovács Norbert Krisztiánnal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszékének adjunktusával beszélgettünk.

Átadták az új generációs, hazai fejlesztésű lélegeztetőgép első tíz prototípusát az SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának.

A 3D-nyomtatás számos területen mozdítja majd elő a páciensek felépülését. A GyártásTrend arról számol be, hogy a biokompatibilis nyomtatástól a műtéti segédeszközökig hódít az additív gyártás technológiája.

Egyre nő azoknak a betegeknek a száma, akik szervezetükben valamilyen idegen testtel – stenttel, kanüllel, katéterrel stb. – élnek, és az idegen testek is egyre hosszabb „élettartamúak”. Egyre több idegen testtel összefüggő fertőzéssel kell tehát számolni.

Több vizsgálat is igazolta, hogy a retinában még megmaradt idegsejtek képesek fényérzetet kiváltani megfelelő elektromos ingerlés melletti retinaimplantátumok alkalmazásával.

Biológiailag lebomló elektronikai eszközök kifejlesztésén dolgozik egy amerikai kutatócsoport – adta hírül az MTI.

Ma már rutinszerűen növesztenek csontokat a szájüregben, hogy stabil környezetet teremtsenek a fogimplantátumoknak, de az továbbra is vitatéma, hogy melyik módszer a legkedvezőbb.

Lényegesen kisebb méretükből fakadó, más anyagformákétól fizikai, kémia és biológiai szempontból is eltérő, előnyös tulajdonságaik miatt világszerte fokozott érdeklődés övezi a nanoanyagokat. Sajátos biológiai viselkedésük következtében ugyanakkor kedvezőtlen hatásaikkal is számolnunk kell.