Olyan ellátórendszerre van szükség, amely a szereplők, azaz a beteg, az orvos és a döntéshozó szükségleteire egyaránt reflektál, a helyi szereplők számára pedig minél sokszínűbb ellátást biztosít.

Év végéig marad az átlagfinanszírozás, gyors kódkiigazításra számíthatnak az intézmények, a járóbeteg-szakellátók államosítása pedig azt szolgálja, hogy mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót találjanak a betegek – tudta meg a MedicalOnline.

A komplex szülésfelkészítő program célja, hogy a leendő szülők minden információt megkapjanak a szüléssel és az újszülött ellátásával kapcsolatban.

Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján.

Az előző másfél évben megkezdett munkát folytatják a Belügyminisztérium alá rendelt egészségügyért felelős államtitkárságon, a háziorvosi praxisok és a járóbeteg-szakellátók egy részét is az OKFŐ irányítása alá vonnák.

Újabb konszenzuskonferenciát tartottak a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ), ezúttal a népegészségügy, az ellátás-szervezés és betegirányítás került terítékre.

Sokak gyanúja látszott igazolódni a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) csütörtöki konferenciáján: az egészségügyért felelős államtitkárság helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szabja meg az egészségpolitika irányait.

Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

Egészségfejlesztési irodát és lelki egészségközpontot alakítottak ki Hevesen, amelyek a megye tizenhét településének lakóit szolgálják.

Cselekedetekre kell váltani az eddigi projektek, kísérletek eredményeit, semmi értelme a helyben toporgásnak – mondja a MedicalOnline-nak Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, amikor az alapellátás kilátásairól kérdeztük.