Pillanatfelvétel a járóbeteg-szakellátásról

Az elmúlt év az államosítás árnyékában telt az önálló szakrendelők számára – fogalmazott a balatonfüredi esemény felvezető előadásában Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, ennek nyomán máris érezhetően megcsappant az intézmények önkormányzati támogatása, a fenntartók már nem szívesen fektetnek be a fejlesztési programokba.

Az államosítás hátrányait a már korábban kórházhoz csatolt rendelőintézetek tapasztalatait sorolva támasztotta alá:

• csökken a definitívitás;
• messzebb kerülnek a döntések;
• kisebb hangsúly kerül a krónikus gondozásra;
• kevesebb figyelem jut a nem fertőző betegségekre;
• az ellátási hangsúly a kórházi szektorra kerül.

Tovább terheli a rendelőket, hogy a rendkívül megerősödött magánszektor elérte a bérgazdaságossági küszöböt, és ez elszívó erőt jelent, miközben az alapdíjak 2018 óta nem emelkedtek – sorolta az elnök, jelezve, hogy ahogy a kórházaknál, úgy a járóbeteg-szakellátásban is szükség lenne kompenzációra.

A politikai és gazdasági válsághelyzetben az egészségügy, ezen belül a járóbeteg-ellátás elvégzi a feladatait – jelezte Nagy András Csaba, a szövetség elnökségi tagja, aki a Medicina 2000 idei állásfoglalását ismertetve a legégetőbb problémák közül kiemelte, hogy megoldást kell találni a back office-ból nyugdíjba vonulók visszafoglalkoztatására, valamint a magán és az állami szektor díjainak közelítésére. A kardiológia, radiológia, bőrgyógyászat és a szemészet esetében a kormánynak célzott projekteket is indítania kellene, valamint a várólista-csökkentési programhoz hasonló ösztönző rendszer bevezetését is üdvözölnék a szakellátók. A jellemzően szakrendelőkhöz csatolt egészségfejlesztési irodák (efi) működtetéséhez szükséges pénzt is csak utólag kapják meg az intézmények, és ezek jogállásának tisztázása is várat magára – sorolta.

Takács Péter egyetért, de soha nem mondja, hogy soha

Jók a problémafelvetések – így fogalmazott a felsoroltakra válaszolva Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki – ahogyan a tavalyi Medicina 2000 konferencián – ismét leszögezte, hogy a kormány nem támogatta az önálló szakrendelők államosítására tett javaslatát. Azt azonban hozzátette: örökre biztosan nem kerül le a napirendről a terv, de ebben a ciklusban nem kell tartani attól, hogy elveszik az önkormányzatoktól a rendelőket.  Az intézmények gazdálkodásának kincstári körbe emelése azért volt szükséges, hogy az ellátást szervező megyei kórházak és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) jobban ráláthasson arra.

Míg az orvosok nyugdíj utáni továbbfoglalkoztatásának engedélyeztetése miniszterelnöki szintről a szaktárcához került, addig a szakdolgozóknál ezt intézményvezetői kompetenciába sorolták – válaszolt a humánerőforrás kérdéseket firtató felvetésekre. A késlekedéseket azzal magyarázta, hogy a jogszabályok kodifikációja során elmulasztották törölni azt a passzust, amely a nyugdíjpótló járandóság kifizetését miniszteri engedélyhez kötötte – azt azonban hamarosan orvosolják.

Minden módon fogadni kell a beteget

Az orvosok 10-15 százalékánál tapasztaltak teljesítmény-visszaesést, ez az etikátlan tevékenység nemcsak az ellátásra, hanem a szakmára is rányomja a bélyegét – folytatta a szakpolitikus az előjegyzési listával kapcsolatos kritikákra válaszul. Elmondta azt is, hogy bár a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) egyelőre még mindenki számára szokatlan, így annak használatában vannak döccenők, de az OKFŐ és az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) minden segítséget megad a szolgáltatóknak a ráfutó betegek kezelésével, az üres sávok biztosításával kapcsolatban, hiszen számos kiforrott, jó gyakorlat működik már ezek módszertanára.

Nem szüntethető meg a hagyományos telefonos és személyes időpontfoglalás a JIR és a Járóbetegirányítást Támogató Rendszer (JTR) bevezetésével! – hívta fel a figyelmet Takács Péter, és hangsúlyozta azt is, kötelező fogadni a beteget akkor is, ha nem az adott intézmény területi ellátási kötelezettségi (TEK) körébe esik, elutasítani kizárólag akkor lehet, ha a szolgáltató kimerítette a rendelkezésre álló teljesítmény éves keretet (TÉK). Mindezt folyamatosan monitorozzák majd.

Míg a JIR és a JTR egyelőre csak a beutalót nem igénylő ellátások előtt nyitott, hamarosan azonban a beutalóköteles szakmák is a rendszerbe kerülnek. Ezzel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte azt is, az EESZT-ben működik az e-beutaló, a szakrendelőkben mégis papíralapon követelik azt. „Egy éven belül szorítsuk ki ezt a gyakorlatot” – kérte az államtitkár, ám egy későbbi reakcióból kiderült, azért ragaszkodnak a papír alapú beutalóhoz, mert ha az nem az adott intézménybe szól, az e-beutaló nem látható az EESZT-ben.

Rendeznék a pénzügyeket

Az alapdíjat valóban nem emeltük az elmúlt hat évben, de a járóbeteg-szakellátók esetében a kórházaknál detektált 55 százalékot is meghaladja a bértámogatás összege – jelentette ki, egyúttal azt is elmondta, a jubileumi jutalmak kifizetéséről már folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, amíg ezt a kérdést rendezik, addig az önkormányzatoknak kell vállalniuk ezt a terhet. Takács Péter a finanszírozással kapcsolatos kérdések között megemlítette azt is, hogy a laborellátás éves keretének újraosztása nem átmeneti intézkedés, igazságosabb TÉK-kiosztás történt, ami jövőre és azt követően is fennmarad.

Kormányközi egyeztetésen fut az efi-k finanszírozásával kapcsolatos államtitkársági előterjesztés, amely a prevenciós szakmakód létrehozását célozza, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn (NEAK) keresztül történhessen az irodák feladatainak finanszírozása – árulta el a szakpolitikus.

Lemondási díjat szorgalmaznak

Van olyan rendelő, ahol az előjegyzett betegek 30 százaléka nem jelenik meg a számára kijelölt időpontban. Ezt már Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese mondta, aki arról is beszámolt, idén 70 millió ellátási eseményre számítanak a szakrendelőkben, amelyek 30 százaléka önálló szakellátó, ezek kétharmada a budapesti és a központi régióban működik. A JIR fejlesztésben résztvevő intézmények mellett további 100 szakrendelő csatlakozását írták elő július 1-jétől a JTR-hez, amiből eddig 41 realizálódott – folytatta a főigazgató-helyettes, hangsúlyozva, hogy a páciensek a legközelebbi távolságra és/vagy időpontra foglalhatnak az EgészségAblakon keresztül.

A meg nem jelenő betegek miatt töltik túl az előjegyzéseket a rendelők, így ha mégis minden páciens megérkezik, elhúzódik a rendelési idő – sorolták a tapasztalatokat a konferencia résztvevői, amelyek arra is utalnak, hogy ha két hétnél hosszabb ideig kell várakozni az orvoshoz való bejutásra, akkor inkább a magánellátást választják a páciensek. A JIR-hez, JTR-hez való csatlakozási hajlandóság azért lehet mérsékelt, mert nehézkes az intézmények saját informatikai rendszerének összekötése a központi időpontfoglalóval. Problémát jelent az is, hogy a kincstári körbe sorolás miatt meg kellett újítani az ÁNTSZ-engedélyeket is, ami feltétele az időpontfoglaló rendszerhez való csatlakozásnak, számos rendelő pedig fél éve vár a hatósági igazolásra.

Míg a szakpolitika a páciensek felé az sms- és e-mail visszajelzések rövid időn belüli élesítésével orvosolná az időpontok igénybevételének problémáit – bár egy TAJ-számmal egy szakmában most is csak egy helyre lehet időpontot foglalni – a szakrendelői oldalról javaslat érkezett 1000 forintos foglalási díj bevezetése, amit a beteg visszakapna, ha megjelenik a lefoglalt időpontban.

Ez egy jobban kezelhető ötlet, mint vizitdíj – reflektált Takács Péter, aki ígéretet tett arra, hogy technikailag megvizsgálják a felvetést.

Nagy a munka és a káosz

Nem kétéves, hanem ciklusokon átívelő vízióra, vagy legalább stabil sarokpontokra lenne szükség ahhoz, hogy eloszlassák az ágazatot most jellemző és a benne dolgozók aggályait okozó bizonytalanságot – kezdte hozzászólását Álmos Péter. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint a fekvő- és a járóbeteg-szakellátásban foglalkoztatottak részéről is visszatérő panasz, hogy nemcsak az ágazat, de még saját intézményük sorsával, jövőjével kapcsolatban sem látnak tisztán. „látjuk, hogy nagy a munka és a káosz” – fogalmazott –, de nyilvános stratégiára szükség lenne.

Míg a MOK elnöke az orvosok 10 százalékának teljesítményesése kapcsán arról beszélt, hogy orvos ellenes hangulatot tapasztalnak, ugyanakkor megszaporodtak az etikai és szakmai problémák a kötelező orvoskamarai tagság eltörlése óta, Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a közönség soraiból felszólalva saját rezidensi tapasztalatait hozta példaként. Mint mondta, az osztályon, ahol sebészeti gyakorlatát töltötte nemrég, 19 sebészre mindössze 2 műtős szakasszisztens jut, az ő segítségük nélkül hiába akarnának, nem tudnak többet operálni az orvosok.

A 15-17 ezer, járóbeteg-ellátásban dolgozó szakasszisztens van a leghátrányosabb helyzetben – jelentette ki hozzászólásában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, aki szerint az új bértábla kedvezőtlen helyzetbe hozta ezeket a kollégáikat, hiszen ők nem sorolhatók kiemelt kategóriába, bármely szakterületen is dolgoznak. – A rendszer rigid, az életkori görbe eltolódott, előmeneteli lehetőséget és életpályamodellt kell biztosítani a szakdolgozóknak – szögezte le az elnök.

A gazdasági-műszaki területen dolgozókért emelt szót Béres Margit, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők egyesületének elnöke, kiemelve, hogy a számviteli területen foglalkoztatottaknak – akik a legtöbb információt szolgáltatják a döntéshozók számára is az intézményekről – nincs utánpótlása.

Relatív nyugalmat hozott, így a betegellátás minőségének színvonalát is emelheti az intézményekben a JIR bevezetésének – vélekedett Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökségi tagja, míg Vas Mónika, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke azt hangsúlyozta, a szakdolgozók gyakorlati képzése rendkívül kórház centrikussá vált, így a tanulóknak nem tudják bemutatni a járóbeteg szakrendeléseket, ami ugyancsak nehezíti az utánpótlást.