Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.
A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.
A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére multidiszciplináris együttműködést igényel.
Itthon is végzünk európai uniós projekt keretében tüdőrákszűrést low dose CT-vel. A sugárdózis ilyenkor olyan kicsi, hogy akár évente is ismételhető lehet. Ezzel a tüdőrák korai stádiumban mutatható ki, amikor még meg is gyógyíthatjuk a beteget – nyilatkozta lapunknak dr. Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.
Az Egészség világnapja közeledtével dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus főorvosa ad tanácsot, mikor, kinek, milyen vizsgálatokra érdemes bejelentkeznie.
A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.