Elsősorban az enyhe, más pszichiátriai kórképekkel még nem szövődött és szuicid veszéllyel nem járó szorongásos és depressziós betegek kezelése jön szóba az alapellátás szintjén.
A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.
Az elmúlt két évtizedben az opiáthasználat és az opiátfüggőség (OUD) komoly hatással volt az Egyesült Államokra. Az opiátkrízis a vényköteles opiátkészítmények túlzott felírásával kezdődött, aztán újabb és újabb hullámok következtek, először a heroinnal, mostanában pedig a szintetikus opiátszármazékokkal, közöttük az illegálisan előállított fentanyllal.1–3 A túladagolások száma folyamatosan nőtt, 2022-ben már több mint 100 000 ember halt meg túladagolás következtében.4
Mivel hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás módszerekkel rendelkezünk a szorongásos zavarok kezelésére, a korai felismerés és az időben megkezdett, hatékony intervenció kulcsfontosságú népegészségügyi szempontból és az érintett egyén számára is.
A pszichózis korai fázisa kiemelt jelentőségű a betegség kimenetele szempontjából. A pszichotikus betegségek korai felismerése és fázisspecifikus kezelése jelentősen megnövelheti a funkcionális remisszió és a felépülés esélyét.
Európában 1 év alatt a lakosság több mint 50%-a szenved a fejfájás valamilyen típusától. Az emberek 70%-a élt át életében legalább egyszer valamilyen típusú fejfájást. Egyes vizsgálatok emelkedő trendet jeleznek az elmúlt évtizedekre vonatkozóan (1). A fejfájás jelentősen befolyásolja a napi teljesítőképességet. Olyannyira, hogy a World Health Organization (WHO) adatai szerint a 15−49 éves korosztályban a migrén okozza a legjelentősebb betegségterhet (2).
A hazai modern ajánlásoknak köszönhetően a pánikbetegség magyarországi diagnosztikája, terápiája és követése a nemzetközi protokollokkal kiválóan összecseng.