Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A Hévízi-tó jelenlegi állapotáról, fejlesztési lehetőségeiről és a gyógyvízzel kapcsolatos adatokról és aggodalmakról is szó volt.

A probléma hátterében nemcsak területi egyenetlenségek, az üres praxisok száma, de még a kettős praxisok is állnak, írja az Economx.

Új lendületet kapott az elmúlt években a fogászati turizmus, a nyugati határvidék mellett Budapest egyre meghatározóbb úti céllá válik a külföldi páciensek körében.

Az elmúlt hetekben megint elég sokat cikkeztek a betegjogokról, mármint azok minduntalan megsértéséről. Joggal. Az ElitMed.hu cikke.

Az ÁSZ  jelentése meglehetősen lesújtó képet fest a NEAK első körben 155 millióért beszerzett informatikai rendszeréről szúrta ki a Népszava.

Fábián Lajossal, a VOSZ egészségügyi tagozatának elnökével, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosával a Népszava beszélgetett.

A Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) balatonalmádii IV. Országos Konferenciájáról a Weborvos közöl összefoglalót.

Az új irányelvek kidolgozásában is szerepet vállalna a Magyar Orvosi Kamara Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Munkacsoportja, amelynek vezetőjével, Lovas Andrással a kórházi fertőzésekről is beszélgettünk.

A NEAK finanszírozásával adott esetekben külföldön is igénybe lehet venni gyógykezeléseket, írja az Economx.