Alapvető hiányosságokat tárt fel az ÁSZ a NEAK HYDRA-jánál
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) februárban közzétett jelentése meglehetősen lesújtó képet fest a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) első körben 155 millióért beszerzett informatikai rendszeréről szúrta ki a Népszava.
Az EU még 2017-ben létrehozott egy nagy informatikai rendszert, amely segíti a nyilvántartást és nemzetközi pénzügyi elszámolást azoknál az eseteknél, amikor egy uniós állampolgár nem a hazájában, hanem egy másik tagállamában kap tervezett vagy vészhelyzeti egészségügyi ellátást. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felel a nemzetközi ellátások pénzügyi elszámolásáért, így ez a szervezet csatlakozott az uniós informatikai rendszerhez. A tagországoknak két évük volt a csatlakozásra, az unió 1,2 millió euró – akkori árfolyamon 366 millió forint – támogatást adott a magyar rendszer fejlesztésére. A feladatra 2018-ban kötöttek szerződést a fejlesztő cégekkel, amelyek neki is láttak HYDRA névre keresztelt rendszer elkészítésének.
Az ÁSZ-jelentés szerint az „eredményterméket” 2019 júniusában azzal adták át a NEAK-nak, hogy „a rendszerben még jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistán a Vállalkozónak átadásra kerülnek.” De ez senkit nem zavart, mondván „ezen hibák fennállása a rendszer átvételét nem akadályozzák. A hibák javítása a jótállási időszakban fog megvalósulni”.
Bár a NEAK alapvetően a hatékony nemzetközi elszámolás érdekében cserélte le az addig használt informatikai rendszerét a HYDRA alkalmazásra, az ÁSZ szerint az nem biztosította az „ellátások során keletkezett követelések nyomon követhetőségét”, a „megbízható és valós összképet mutató költségvetési beszámoló elkészítését”. Márpedig ez lett volna az egyik fő cél. A NEAK „az ismert súlyos hibák ellenére a lefejlesztett rendszert 2019 júniusában azzal vette át, hogy rögzítették, az addig jelzett és fennálló hiányosságokat a vállalkozó szeptember végére kijavítja”. Ehhez képest erre az ÁSZ ellenőrzésének végéig nem került sor.
A NEAK a következő években újabb szerződéseket kötött az üzemeltetésre és úgynevezett jogszabálykövetésre. Az ÁSZ-jelentés szerint akadtak további hiányosságok: „A szerződésekben meghatározott feladatellátás között azonban továbbra sem szerepelt a beszámoló adatainak előállításához szükséges rendszerfunkció kialakítása”. Az újabb teljesítést leigazolták, a szerződéses árat kifizették. Anélkül, hogy a NEAK teljesítésigazolója meggyőződött volna arról, hogy „a számlában közölt teljesítés, illetve annak ellenértéke összhangban volt-e a megrendelésben foglaltakkal”. „Mennyiségi átvétel” történt. Az ÁSZ szerint a NEAK a nemzetközi elszámolással kapcsolatos működési kereteit olyan hiányosságokkal alakította ki, amely nem biztosította a szabályszerű teljesítést. A kockázatnyilvántartás csak a kockázatok feltárására nem volt alkalmas, de az engedélyezési feladatok ellátása sem felelt meg a jogszabályoknak – derül ki a jelentésből a Népszava szerint.
Az alapkezelő 2023 novemberében újabb megrendelést adott csaknem 12 millió forint értékben a negyedéves, éves pénzügyi feladásokhoz szükséges funkciók kialakítására. Alig néhány hét múltán, 2023 decemberében az alapkezelő ismét úgy igazolta le a teljesítést és fizette ki a pénzt, hogy funkcionálisan nem tesztelte a szoftvert. A „szoftver fejlesztési díját az E. Alap kezelője kifizette annak ellenére, hogy az nem biztosította a szabályszerű feladatellátás és a közpénzekkel való elszámolás feltételeit. A szoftver működéséből eredő hiányosságokat egyéb módon a NEAK nem pótolta, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás nem volt biztosított” – olvasható az ÁSZ jelentésében.
A hiányzó funkció miatt nem készültek el az elszámolásokhoz szükséges nyilvántartások, így a NEAK a visszatérítési igényt se tudta érvényesíteni a külföldi ellátók felé. Se a beérkezett jóváírásokat, se a követeléseket nem rögzítették, mert nem volt hol. Ilyen formán „a számviteli nyilvántartásban sem a valós összegek szerepelnek”, így a vizsgált „2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított” – írja a számvevőszék. Ez már csak azért is súlyos megállapítás, mert a tervezett külföldi ellátások előirányzata mintegy 24 milliárd forintra rúgott.
Az ÁSZ ellenőrei – aligha meglepő módon – mindezek után arra jutottak, hogy a fejlesztés megvalósítására kötött szerződés, az informatikai szakalkalmazás beszerzése nem volt megfelelő.
