Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki súlyos kardiovaszkuláris esemény, mint azoknál, akik mindössze egy adagot.

Mind az E200–E299 (tartósítószerek) és az E300–E399 (antioxidánsok) kóddal jelzett szerek növelték a 2-es típusú diabétesz rizikóját egy francia vizsgálat eredményei szerint.

Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.

Az Obesity folyóiratban megjelent cikk fő megállapítása, hogy azok a 18-21 éves fiatalok, akik étrendjükben nagy arányban fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, hajlamosabbak a túlevésre akkor is, amikor már jóllaktak.

Robert F. Kennedy Jr. régóta ígért élelmiszersegély-reformja január 1-jén lép életbe, de az érintettek zöme egyelőre csak a zűrzavart látja – írta a Politico nyomán a Magyar Hírlap.

A jövőben az étrendi előírásoknak a fogyasztás gyakoriságára, rendszerességére is célszerű lenne kiterjednie az új eredmények tükrében.

Bizonyos esetekben a herevisszér-tágulat műtéti kezelése lehet a legeredményesebb, ha nem is az egyetlen módszer a férfi meddőség javítására.

Akik naponta akár csak egy hot-dogot ettek, már 11 százalékkal nagyobb kockázatot mutattak a DMT2 kialakulása terén, írja egy friss kutatásról a hvg.hu.

A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.