Anyagcserezavarokat és zsírmájat okozhat a cukor radikális megvonása
Az Endokrin Társaság éves világkonferenciáján (ENDO 2026) bemutatott friss állatkísérlet rávilágít, hogy a szénhidrátok és a szacharóz teljes kiiktatása az étrendből – még azonos kalóriabevitel és alacsony zsírtartalom mellett is – felboríthatja a bélmikrobiom egyensúlyát, valamint máj- és hormonális károsodást idézhet elő, derül ki az EgészségKalauz írásából.
A kuvaiti Dasman Diabetes Institute kutatói egészséges, azonos testsúlyú egereket vizsgáltak 16 héten keresztül. A rágcsálók egyik csoportja hagyományos, míg a másik fele teljesen cukor- és édesítőszermentes, de hajszálpontosan megegyező kalóriatartalmú, zsírszegény étrendet kapott. Bár a kísérlet végére a cukormentes diétán tartott állatok nem híztak meg, a belső szabályozó rendszereik gyakorlatilag összeomlottak. Náluk súlyos inzulinrezisztencia és romló glükóz-tolerancia alakult ki, ami a 2-es típusú diabétesz közvetlen előszobája, emellett a hasnyálmirigy működési zavarára utaló alacsony éhgyomri inzulinszintet és drasztikus hormonális felborulást is rögzítettek a szakemberek.
Az anyagcserezavarok mellett a radikális megvonás a bélflórát is megnyomorította. A jótékony, gyulladáscsökkentő baktériumok – köztük a Lactobacillus murinus – szintje drámaian visszaesett, miközben a kártékony törzsek elszaporodtak, ami kiterjedt vastagbélgyulladáshoz vezetett. A legmeglepőbb eredmény mégis az volt, hogy a tartósan zsírszegény táplálás ellenére a cukormentesen etetett egereknél nem alkoholos zsírmáj és szöveti májgyulladás alakult ki. A kutatók szerint a jelenség hátterében a bélrendszer hirtelen ökológiai változása áll, mivel a mikrobiom drasztikus átalakulása miatt visszaesett a bélfal épségéért és a vércukorszint szabályozásáért felelős rövid szénláncú zsírsavak termelődése.
A független szakértők óvatosságra intenek az eredmények értékelésekor, hangsúlyozva, hogy az állatkísérletek mechanizmusai nem vetíthetők át automatikusan a jóval összetettebb emberi szervezetre. A hozzáadott és finomított cukrok mérséklése továbbra is a sikeres súlycsökkentés alapköve, így a klinikai praxisban nem a cukorfogyasztás növelése a cél.
A tanulmány megkérdőjelezi a végletekig leegyszerűsített dogmákat. A hétköznapi nyelvben használt cukor ugyanis rendkívül összetett fogalom, és óriási élettani különbség van a feldolgozott élelmiszerek üres kalóriái, valamint a gyümölcsökben, zabpehelyben található, rostokkal és vitaminokkal együtt érkező természetes szénhidrátok között. A modern táplálkozástudomány éppen ezért nem az egyes tápanyagok démonizálására és a szélsőséges, hosszú távon káros restrikciókra, hanem a fenntartható, kiegyensúlyozott étrendi mintázatokra helyezi a hangsúlyt, derül ki az EgészségKalauz összeálításából.
