Ultrafeldolgozott élelmiszerek és szív-érrendszeri kockázatok
A JACC Advances folyóiratban jelent meg a American College of Cardiology kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan kilenc vagy annál több adag ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak, 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki súlyos kardiovaszkuláris esemény, mint azoknál, akik mindössze egy adagot.
Ultrafeldolgozott élelmiszernek (UPF; ultra-processed food) számítanak többek között a csomagolt nassolnivalók, kekszek, készételek, feldolgozott húskészítmények, cukrozott üdítők, a gabonapelyhek és számos különféle pékáru.
A kutatás eredményei alapján minden egyes plusz napi adag ultrafeldolgozott élelmiszer több mint 5%-kal növeli a szívinfarktus, a stroke bekövetkezésének, illetve a koszorúér-betegség vagy stroke okozta halálozásnak a kockázatát. A kapcsolat különösen erőteljesen jelentkezett az afroamerikai résztvevők körében, akiknél az emelkedett fogyasztás nagyobb mértékű kockázatnövekedéssel járt, mint más etnikai csoportokban.
A vizsgálat vezető szerzője, Amier Haidar hangsúlyozta, hogy bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakran kényelmes, gyors étkezést tesznek lehetővé, fogyasztásukat érdemes mérsékelni, mivel egyértelmű összefüggést mutatnak a szív-érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
A kutatás az első nagyobb amerikai vizsgálatok közé tartozik, amelyek egy etnikailag sokszínű felnőtt populációban elemezték az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását és a szívbetegségek kialakulásának esélyét. Eredményei összhangban állnak a korábbi, főként európai vizsgálatokkal, ugyanakkor fontos kiegészítő információkat nyújtanak az Egyesült Államok heterogén lakosságára vonatkozóan.
A kutatás alapját a Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA) összesen 6814 olyan résztvevője képezte, akik a vizsgálat kezdetén 45 és 84 év közöttiek voltak, és nem állt fenn náluk ismert szívbetegség. A résztvevők étrendjét kérdőívek segítségével értékelték, a NOVA élelmiszerosztályozási rendszer alapján, amely az élelmiszereket a minimálisan feldolgozottaktól egészen az ultrafeldolgozott kategóriáig sorolja be.
Az ultrafeldolgozott élelmiszereket legnagyobb mennyiségben fogyasztó csoport naponta átlagosan 9,3 adagot vitt be, míg a legalacsonyabb fogyasztású csoport mindössze 1,1 adagot. A legmagasabb fogyasztási kvintilisbe tartozók 67%-kal nagyobb eséllyel haltak meg koszorúér-betegség vagy stroke következtében, illetve nagyobb valószínűséggel éltek át nem halálos szívinfarktust, stroke-ot vagy újraélesztéssel járó szívmegállást.
A kutatók a vizsgálat során számos zavaró tényezőt kontrolláltak, így a teljes kalóriabevitelt, az étrend általános minőségét, valamint a gyakori kockázati tényezőket – például a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet és az elhízást. A magas ultrafeldolgozott élelmiszer-fogyasztás kockázata ezek figyelembevétele után is változatlan maradt, ami arra utal, hogy az ilyen élelmiszerek a tápanyagtartalmon és a kalóriabevitelen túlmutató mechanizmusokon keresztül is növelhetik a kardiovaszkuláris kockázatot.
Összességében minden további napi adag ultrafeldolgozott élelmiszer 5,1%-kal növelte a kedvezőtlen szív-érrendszeri események kockázatát, de ez csak egy átlagos érték, ami etnikai csoportonként jelentős eltéréseket mutatott: az afroamerikai résztvevők körében ez az érték 6,1% volt, míg a nem afroamerikai csoportban 3,2%. A kutatók szerint a különbségek hátterében többek között a kisebbségi csoportokat célzó élelmiszer-marketing, valamint a lakókörnyezetből fakadó élelmiszer-hozzáférési egyenlőtlenségek állhatnak.
A vizsgálatnak voltak jelentős korlátai is, ugyanis a MESA eredetileg nem az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának részletes feltérképezésére készült, így az étrendi adatok önbevalláson alapultak, és az egyes élelmiszerek helyett az adagok számát rögzítették. A kutatás nem vizsgálta részletesen a biológiai mechanizmusokat sem, de korábbi eredmények arra utalnak, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas energiasűrűsége, hozzáadott cukor- és zsírtartalma, valamint a jóllakottságra és anyagcserére gyakorolt hatása elősegíti a testsúlygyarapodást, a gyulladásos folyamatok fokozódását és a zsigeri zsírszövet felhalmozódását, amelyek mind hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához.
A kockázat csökkentésének egyik módja, hogy a fogyasztók nagyobb figyelmet fordítanak az élelmiszerek összetételére és a címkéken feltüntetett tápértékadatokra. A hozzáadott cukor, só, zsír és szénhidrát mennyisége gyakran jóval magasabb az ultrafeldolgozott termékekben, mint a kevésbé feldolgozott élelmiszerekben, például a natúr zabpehelyben, olajos magvakban, hüvelyesekben vagy friss és fagyasztott zöldségekben és gyümölcsökben.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Ultra-processed foods linked with serious heart problems
Irodalmi hivatkozás:
JACC Advances (2026). DOI: 10.1016/j.jacadv.2025.102516 "Association Between Ultra-Processed Food Consumption and Cardiovascular Disease Risk: The Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis," on Saturday, March 28, at 12:30 p.m. CT / 17:30 UTC in Posters, Hall E.
