A Népszava Szike című podcastjében Kóka János egykori gazdasági miniszter és Sinkó Eszter közgazdász ütköztették az álláspontokat.

Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.

Nem lesz prioritás az egészségügy, amíg nem válik a parlamenti választásokat meghatározó témává – hangzott el többek között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) II. Kongresszusán.

Az egészségügyre 2025-ben a költségvetés tervezete szerint 330 milliárd forinttal több forrást biztosítanak, írja az Economx.

Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágaza helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna. A többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

A magyar egészségügy rossz teljesítménye elvesztett emberéletekben mérhető, derül ki Orosz Éva tanulmányából, melyet az eLitMed közöl.

Bejelentette lemondását Zuzana Dolinková szlovák egészségügyi miniszter. Nem kapott elegendő támogatást célkitűzései megvalósítására.

2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.

Tovább csökkentek a GDP arányos egészségügyi kiadások Magyarországon – szúrta ki az Economx a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.