Kerülhet kevesebbe az ellátás húsz év múlva?
Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.
Kétszer annyian halnak meg Magyarországon kezelhető halálokok miatt, mint az európai átlag, ezen pedig megfelelő betegútszervezéssel és az ellátáshoz való hozzáférés javításával lehetne változtatni – hangzott el egy pénteki, budapesti konferencián – hangzott el a III. Future Health Development Konferencián pénteken, Budapesten.
A megelőzhető halálokok aránya egészséges életmóddal, valamint a szociális helyzet és az életkörülmények javításával lenne mérsékelhető, a kezelhető betegségekben elhunytak magas száma egyértelműen az ellátórendszer számlájára írható, amin a döntéshozók tudnának változtatni. A Mathias Corvinus Collegium diákjai által szervezett népegészségügyi szakmai eseményen Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a rossz egészségi mutatók hátterében az Európai Unióban rendkívül alacsony GDP-arányos költés mellett a betöltetlen háziorvosi körzetek magas száma is szerepet játszik, hiszen kétszeres a halálozási kockázat azokban a praxisokban, ahol csak helyettesítéssel tudják megoldani az orvoshiányt. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg az ellátás megszervezése a legnagyobb kihívás. Bár a hozzáférést javíthatná a az EESZT folyamatos bővülése, a Járóbet Irányítási Rendszer (JIR), az online időpontfoglalás bevezetése, ugyanakkor szakrendelői szinten „bedugul” a rendszer, ez a szegmens az utóbbi időben kevesebb szolgáltatást biztosít, mint amit lehetőségei szerint nyújthatna. Kérdés az is, hogy az itt rendelkezésre álló szűkös humánerőforrás és kapacitások mennyire bírják el a most bevezetett szabad orvosválasztás terheit – mondta felvezető előadásában az egészségpolitikai elemző.
Mindössze 15 százalékban felel az ellátórendszer a lakosság egészségi állapotáért, annak 85 százalékban az egyén a felelőse – hangsúlyozta Végh Attila, aki elnök-vezérigazgatóként Európa legnagyobb kórházcsoportjait irányította. A szakember szerint a hazai ellátórendszernek is szüksége lenne arra a tisztulási folyamatra, amelyet számos európai országban a transzparencia indított el például a kórházi fertőzések adatainak nyilvánossá tételével.
Az ellátáshoz való hozzáférés elégtelenségei miatt volt nagyobb felfutás 2023-ban a magánszolgáltatók áraiban, a folyamat azonban tavaly megtorpant. Erről már Lancz Robert, a Doktor24 igazgatója, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke beszélt, aki a most tapasztalható, újabb áremelkedést az infláció számlájára írta. Az immár 35-40 ezer forintos, a lakosság számára egyre nagyobb terhet jelentő vizitdíjakat nem saját zsebből kellene fizetniük a pácienseknek, hanem egészségpénztári megtakarításokból vagy kiegészítő magánbiztosításból.
A kockázatközösség ezen a területen is fontos lenne Végh Attila szerint, azonban mindössze a lakosság 5 százaléka rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással. Míg évente 600 milliárd forint fordul meg a SZÉP-kártyákon, az egészségpénztárak forgalma mindössze 100 milliárd forint. A magánköltések 85 százalékát a páciensek vállalják, amit nem mindenki engedhet meg magának. A havi 20-30 ezer forintos kiegészítő magánbiztosításra azért is szükség lenne, mert a szolgáltatók egyre több komplex ellátást kínálnak, ami végképp nem lesz megfizethető zsebből.
Míg Sinkó Eszter azt hangsúlyozta, hogy a közkiadások arányt legalább 75-80 százalékra kellene emelni, addig Lancz Róbert úgy vélte, a biztosítók érdeke egyrészt, hogy elégedett legyen az ügyfél, ugyanakkor az is, hogy ne legyenek felesleges vizsgálatok, ami így megtakarítást eredményezhet.
Az oktatás és egészségedukáció kihívásai
Korábban nem volt jellemző az egészségről, mozgásról, táplálkozásról való tudatos gondolkodás – vélte a konferencia második blokkjának panelbeszélgetése során Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, míg Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint rengeteget javult a fiatalok hozzáférése az információkhoz, bár az infokommunikáció robbanásszerű fejlődésének káros hatásai sokkal inkább elérik őket.
Azok a mutatók, amelyekben katasztrofálisan rosszul állnak a középkorú magyarok, fiatalkorúak körében már javulást mutatnak – folytatta Takács Péter, aki szerint kevesebb a dohányzó fiatal, bár a hevített dohánytermékek és az Elf Bar egyre népszerűbbek. Árnyalja a jövőképet az is, hogy a középiskolások 60 százaléka már kipróbálta az alkoholt, 40 százalékuk pedig volt már volt már részeg saját bevallása szerint. Európai összevetésben jók a számok a droghasználatot illetően, és itt további kereslet- és kínálatszűkítésre törekszik a kormány, biztosítva egyúttal az erős felvilágosítást, a terápiát és a rehabilitációt is. Aminek egyelőre híján vagyunk, az a digitális függőségek elleni küzdelem eszköztára, amelynek kulcsát egyelőre nemzetközi szinten sem sikerült megtalálni.
Sikerült tananyagokba oly módon integrálni az egészségnevelés és -tudatosság elemeit, hogy az valamennyi tantárgyban megjelenik a kémiától a történelemig – mondta Balatoni Katalin, aki szerint a szervezet működésével kapcsolatos ismerethiány nemcsak a diákok, hanem a szüleik körében is jellemző. Megemlítette azt is, hogy az egészségtudatosság növekedése mellett annak „túltolása” is megjelent a fiatalok körében.
Az iskolák helyi szinten, saját szakmai programokkal tudnak megoldást kínálni a képernyő-, alkoholfüggő, vagy más mentális problémákkal küszködő tanulóik számára, figyelembe véve a helyi sajátosságokat – csatlakozott a beszélgetéshez Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta azt is, a tárca Dobbantó néven indított felzárkóztató programjának is vannak a fiatalok mentális egészséget és egészségnevelését célzó elemei. Megemlítette azt is, számos önszerveződő program is fut a szakképző intézményekben, amelyeket a tanulók maguk kezdeményeznek.
EgészségAblak, egészség.hu, és Egészségvonal – sorolta az egészségügyi államtitkár azokat a felületeket ahol hiteles információk érhetőek el az egészséggel kapcsolatban, ugyanakkor elismerte, hogy az állami szervek nehézkesen kommunikálnak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy például a mentális egészségről vagy a drogfüggésről nem is az egészségpolitikusoknak, hanem olyan hiteles személyeknek és szakembereknek kell beszélniük a fiataloknak, akinek maguknak is volt ilyen problémája vagy függősége. Megjegyezte azt is, hogy a hatékony korai intervenció és megelőzés az iskolapszichológusi rendszer feladata, ha az jól működik, az ellátórendszert csak a kirívó esetek terhelik.
Az elöregedő társadalmak, az egyre nagyobb arányban jelenlévő krónikus és komorbid megbetegedések óriási terhet fognak róni a jövőben az ellátórendszerekre és a gyógyszeriparra egyaránt – figyelmeztetett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Szalóki Katalin szerint ezt a fenntarthatatlan helyzetet csak akkor lehet elkerülni, ha a jelenben sokkal nagyobb figyelmet fordítunk a prevencióra annak érdekében, hogy a most felnövő generációk 20 év múlva egészségesebbek legyenek, akiknek ellátására minél kevesebbet kell majd költeni.
