Veszélybe sodorja a kormány ígérete az egészségügyet?
Jövőre csökkenthet a szociális hozzájárulási adó (szocho), ami a munkaadóknak kedvezne, de a társadalombiztosítási alapok – az egészségügy és a nyugdíjrendszer – bevételét akár évi több száz milliárd forinttal csökkentheti, írja a Portfolio.
Pár napja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a munkaadókat és munkavállalókat tömörítő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával (VKF) egyeztetett. A megbeszélésen a VKF arra tett javaslatot, hogy a szociális hozzájárulási adót (szocho) 1 százalékponttal csökkentse a kormány. A tárcavezető erre úgy reagált, hogy ez nem egyszerű menet, tárgyalnak róla, mert legalább 200 milliárd forintos adókönnyítést jelent.
A 2026-os költségvetési törvény egyelőre 3 617 milliárd forintos szocho-bevétellel kalkulál, a számítások alapján 1 százalékpontnyi szocho-csökkentés bruttó értelemben hozzávetőleg 278 milliárd forint bevételkieséssel járhatna.
A Portfolio azt írja, hogy ha 2026-tól a szociális hozzájárulási adó kulcsa 13 százalékról 12 százalékra csökken, a lépés a munkaadókat támogatja, könnyebbé téve a jövő évi minimálbér-emelés kigazdálkodását, ám a központi költségvetésből hiányzik ez a forrás: elsősorban a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap szenvedhet a bevételkieséstől.
A szociális hozzájárulási adóból származó bevételek elosztása már eddig is jelentős egyenlőtlenségeket mutatott:
- 2025-ben a szocho 87 százaléka a nyugdíjrendszert, 13 százaléka az egészségügyet illette;
- a TB-alapok hiánya évente 200-700 milliárd forint között mozog, a 2024-es szocho- és járulékbevételek 7 623 milliárd forintot tettek ki, miközben a kiadások 10 756 milliárdot.
A kormány lépése a magyar bérfelzárkózás állami támogatását szolgálja, de a nagy ellátórendszerek hosszabb távú fenntarthatóságát veszélyeztetheti, és a társadalombiztosítási alapok hiányának további növekedését eredményezheti.
