Az ételek néhány típusánál, így a kagylóknál, halaknál, dióféléknél és mogyorónál igen magas a keresztreaktivitás aránya. A keresztreaktivitás nehezíti az allergiás kórképek diagnózisát és kezelését.
A szezonális allergiás eltérések gyakori részjelensége az allergiás kötőhártya-gyulladás. A helyes diagnózis és az időben megkezdett kezelés mind a betegek életminősége, mind a szemészeti szövődmények kialakulása szempontjából kiemelt jelentőségű.
Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.
Már nem csak hipotézis az allergiák és autoimmun betegségek kialakulását az egyre csökkenő mikroba–ember-találkozással indokló higiénia-hipotézis: egy nemzetközi kutatócsapat feltárta, hogy milyen mechanizmus áll a háttérben.
Az immunmediált betegségek kezelésében a biológiai terápiák áttörést hoztak, és így a korábban nagy terápiás kihívást jelentő pikkelysömör az elmúlt évtizedben a bőrgyógyászat sikerterületévé vált.
Az in vitro tesztek egyre nagyobb szerepet kapnak a szűrésben, a kockázati besorolásban és a terápiás válasz felmérésében is, ami személyre szabott kezelést tesz lehetővé.
A WHO meghatározása szerint az anafilaxia a súlyos, életveszélyes, generalizált vagy szisztémás túlérzékenységi reakciókat jelöli. Napjainkban allergiás és nem allergiás változatát különböztetjük meg.
A bazofil fehérvérsejtek reneszánszukat élik. A főleg az utóbbi öt évben publikált közlemények szerint a bazofil sejtek szabályozzák a legfontosabb védő sejtek érését, megindítják a behatolók elleni támadást, és az immunológiai memóriában is szerepet játszanak.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?