A University of Wisconsin-Madison kutatói azonosították azokat az emberi bélbaktériumokat, amelyek a húgysav lebontásán keresztül képesek kontrollálni az artériákban lerakódó plakkok mennyiségét.

A kanadai Alberta Egyetem és a montreali CHU Sainte-Justine intézet kutatói az atheroszklerózis folyamatának egy új mechanizmusát írták le, amelynek nagy jelentősége lehet a szív-érrendszeri betegségek prevenciójában.

Ma már tudjuk, hogy nem az élelmiszerekből származó koleszterin a felelős az érelmeszesedés kialakulásáért. A Journal of Lipid Research cikke szerint elképzelhető, hogy a szájban és a bélben élő baktériumok lipidjei állnak a kórkép hátterében.

A szív ereinek meszesedéséért a finomított cukrok fogyasztása tehető felelőssé, a telített zsírban szegény táplálkozás inkább kárt okoz, nem hasznot.

A szívbetegség- és az agyvérzés-kockázat előrejelzésének új eszközét fejlesztették ki amerikai kutatók, amivel a 40 év felettiek prevenciója világszerte jobban tervezhetővé válik.

Magas vérnyomás kialakulására mind 1-es mind 2-es típusú cukorbetegek esetében számíthatunk. A hipertónia és a diabetes mellitus együttes előfordulása a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás jelentős növekedésével jár együtt.

A pitvarfibrilláció prevalenciája nagy, a kórkép jelentős CV-kockázatot jelent – ám a veszélyeztetett populáció ritkán részesül az irányelvekben ajánlott kezelésben. Ennek az okaira is rámutat egy nagy volumenű, nemzetközi vizsgálat.

A helyesen működő, védő jellegű hemosztázis feladata az érhálózat átjárhatóságának és integritásának folyamatos biztosítása. A hemosztázis folyamata bonyolult celluláris és humorális mechanizmusok igénybevételével valósul meg, melyek legfontosabbjai: trombocita-funkciók, a koagulációs rendszer működése, az antikoaguláns és fibrinolitikus rendszer egyensúlya, gyulladásos folyamatok, endotél-funkció/diszfunkció.

Svéd kutatók egy csoportja rájött, milyen folyamatok játszanak közre az atheroszklerózis (érelmeszesedés) kialakulásában.