A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.

Az utóbbi évek erőfeszítéseinek és a jelentős ráfordításoknak köszönhetően reális cél a jelenleg évente 500 millió fertőzést és 1 millió ember halálát okozó malária megszüntetése – mondják a szakértők.

Négy év múlva a gyógyszerhamisítványok éves forgalma elérheti a 75 milliárd dollárt. Ha nem sikerül megállítani a folyamatot, feleslegessé válhat a gyógyszeripari innováció. A WHO új munkacsoportja megtette az első lépést.A hamis gyógyszerek évről évre több áldozatot követelnek, főként a világ legszegényebb országaiban. Az ottani betegek többnyire tudtukon kívül vásárolnak olyan szereket, amelyek toxikus anyagokat vagy a szükségesnél kevesebb aktív hatóanyagot tartalmaznak (esetleg semennyit sem). Sok esetben a csomagolás is a tökéletes másolata az eredetinek, még a hologramokat is hamisítják. Vannak országok, ahol a szakértő eladók sem kellően tájékozottak: a gyógyszerészek kétharmada nem tud a hamisítványok létezéséről. A fejlett országokban a forgalomba kerülő gyógyszerek nagyjából egy százaléka hamis, míg a fejlődő országokban az arány a tíz százalékot is elérheti. A hamisítványokat többnyire internetes oldalakon, sokszor recept nélkül árulják. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA) számításai szerint 2005-ben világszerte több mint 3,5 milliárd dollár értékben adtak el hamis gyógyszereket, de egyes becslések szerint ennek tízszeresét is elérheti, míg 2010-re 75 milliárd dolláros forgalmat jósolnak. Amennyiben nem sikerül megállítani a folyamatot, teljesen felesleges lesz pénzt áldozni új gyógyszerek fejlesztésére, hiszen a hatástalan vagy mérgező hamisítványok azonnal eladhatatlanná teszik az originális készítményeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért létrehozta az „International Medical Products Anti-Counterfeiting Taskforce” (IMPACT) nevű szervezetet, amely november 15-én Genfben tartotta első hivatalos ülését. A cél a probléma megoldásában érdekelt felek egyesítése, a gyógyszergyártóktól kezdve a szabályozó testületeken át a forgalmazókig és a vámhatóságokig. Kezdetben főként a hamisítás elleni technológiák kifejlesztésére, a törvényi szabályozás egységesítésére és az ezekért felelős intézmények megerősítésére, a szigorúbb végrehajtásra kívánnak összpontosítani. Nem utolsósorban pedig szeretnék elérni, hogy a gyógyszerhamisítás kérdése nagyobb nyilvánosságot kapjon. Csak egy példa az elképzelések közül: minden doboznak lenne egy – csak a felbontás után leolvasható – kódja, aminek alapján a vásárló a gyártót felhíva ellenőriztethetné a gyógyszer eredetiségét. Az IMPACT célja, hogy 2007 végére a WHO mind a 193 tagországa felsorakozzon a szervezet mögött. A gyógyszeripar képviselői azonban nem optimisták. Véleményük szerint mindaddig lesznek hamisítványok, amíg a korrupciót nem lehet kiküszöbölni, illetve amíg az utánzatok egységnyi ára olcsóbb, mint a valódi szereké. Dél-kelet-Ázsiában például főként az artemisinin hatóanyagú új maláriagyógyszert hamisítják. Becslések szerint a szerből Kambodzsában 2002–2003-ban eladott dobozok 71 százaléka – a térségben összességében 53 százaléka – volt hamis. Észak-Amerikában is megjelentek egyes koleszterinszint-, illetve vérszegénységcsökkentésre, szívbetegség kezelésére, csontvelő-átültetésen átesett vagy rákos betegek kezelésére használt gyógyszerek másolatai. 2006 elején pedig Hollandiában és az Egyesült Királyságban több ezer doboznyi C-vitamin és laktóz „hatóanyagú” oseltamivir (Tamiflu) került forgalomba. Magyarországon a legális ellátási rendszerben a szigorú szabályozás és ellenőrzés miatt ez a probléma állítólag még nem jelentkezett. Az engedély nélküli kereskedelem különböző formái – különböző internetes és csomagküldő szolgálatok, piaci és utcai árusok – azonban már megtalálhatók. A WHO és az EU kezdeményezésére az Országos Gyógyszerészeti Intézet a saját honlapján felhívja a figyelmet a veszélyre. DR. LAKI JUDIT Adomány a pécsi Gyermekklinikának Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete jótékonysági koncertsorozata november 13-án Veszprém és Eger után Pécsett harmadik állomásához érkezett. Az Egyesület a Szentpéteri Csilla zongoraművész által adott koncert teljes bevételét megkétszerezte, az összeget pedig a Gyermekklinika Perinatális Intenzív Centruma javára utalta át. Az adományt a Gyermekklinika – más forrásokkal kiegészítve – egy korszerű lélegeztetőgép vásárlására kívánja fordítani. Az új lélegeztetőgéppel a klinika öregedő gépparkjának színvonala javul és kevesebb szövődménnyel, helyben tudják újszülött és koraszülött betegeik lélegeztetését megoldani. Medical Tribune Tumorgátló adásvétele A Mundipharma októberben megkapta az Astellas Pharma német leányvállalatától a bendamustin nevű alkiláló és antimitotikus hatóanyag kizárólagos fejlesztési és forgalomba hozatali jogát az EU és az Európai Gazdasági Térség (EEA) teljes területén. (A szer vérképző szervi tumorok kezelésére Németországban Ribomustin néven már forgalomban van.) A gyártás joga a németeké marad. A Mundipharma ezért alapdíjat, majd a fejlesztések és jóváhagyások előrehaladtával újabb meghatározott összegeket fizet. A megállapodás 2007. április 1-jén lép életbe, a termék várhatóan 2008-tól kerül forgalomba az érintett országokban. Pharmalive.com Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. kutatási igazgatóhelyettese, dr. Simig Gyula vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora – a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Szabadalmi Hivatal által 1997- ben közösen alapított – Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat kapott a Magyar Tudomány Ünnepén, november 21-én. Az indoklás szerint „a hazai gyógyszeripari fejlesztésekben kiemelkedő és innovációs eredményekben testet öltő, nemzetközileg elismert, széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szabadalomban is tükröződő kutatói munkássága elismeréseként” díjazták. Medical Tribune Gyermekonkológiai pályázat Az International Union Against Cancer (UICC) és a sanofi-aventis októberben másodszor hirdette meg „My Child Matters” elnevezésű gyermekonkológiai pályázati programját. A gyermekek és családjaik számára minél előnyösebb, bizonyítottan elszámolható, fenntartható, más országokban is átvehető kezdeményezéseket támogatnak olyan térségekben, ahol a gyermekkori daganatok eddig nem kaptak kellő figyelmet. Pályázhat minden olyan intézmény és szervezet (kórházak, nem kormányzati szervezetek), amely hozzájárul a daganatok korai kimutatásához, az ellátáshoz és kezeléshez való hozzáféréshez, a fájdalomkezeléshez vagy segíti a daganatos gyermeket és családját érintő pszichoszociális és kulturális problémák megoldását. 2005-ben tíz országban (Banglades, Egyiptom, Fülöp-szigetek, Honduras, Marokkó, Szenegál, Tanzánia, Ukrajna, Venezuela és Vietnam) indították el próbaképpen a programot, melyet most további hat helyre: Bolíviára, Indonéziára, Kenyára, Malira, Perura és Romániára terjesztettek ki. Az 50 000 euró összegű anyagi támogatás két évre szól, az első évben ítélik oda, majd a második évben az elért eredmények függvényében kiegészíthetik. Medical Tribune