Keleti medicina - nyugati díjjal dicsérve

Fordulópontot jelent-e a 2015-ös orvosi Nobel-díj a modern nyugati gyógyászat és a tradicionális kínai medicina együttműködésében? – vetik fel a kérdést miután Tu Youyou egész karrierje során a tradicionális kínai medicinát kutatta, ám a korábbiakban az ezen a területen elért eredmények nem számíthattak széles körű nemzetközi figyelemre. A gyógyszerészkémikus 2011-ben már megkapta a Lasker-díjat az artemisinin felfedezéséért – akkor a MedicalOnline részletesen beszámolt arról a különleges, titkos folyamatról, ami a maoista Kínában a szer megtalálásához vezetett -, azonban a tradicionális gyógyító rendszerek eredményei eddig nem kerültek a Nobel-díj-bizottság látóterébe. Most viszont a díj bejelentése kapcsán a döntőbizottság egyik tagja külön kiemelte a múlt feljegyzett empirikus tudásának értékét, és hozzátette: az egynyári üröm (a szintetikus biológiai módszereken kívül ebből a növényből vonják ki az artemisinint) lázellenes hatása legalább 1700 év óta ismert Kínában, mindazonáltal Tu volt az első, aki kivonta a növényből az aktív összetevőt, és tisztázta annak hatásmechanizmusát. Tu egyébként mindig is hangsúlyozta, hogy az inspirációt egy 4. századi kínai orvos és alkimista, Ge Hong szövegeiből merítette, amelyek sürgősségi állapotok kezeléséhez nyújtanak tanácsokat (Zhouhou beijifang). A Lasker-díj átvétele kapcsán Tu asszony a Nature Medicine-ben megjelent tanulmányában - The discovery of artemisinin (qinghaosu) and gifts from Chinese medicine - elemezte azt is, hogy az artemisininen kívül milyen egyéb ajándékokkal szolgálhat a tradicionális kínai gyógyászat (pl. arzén-trioxid, Huperzia serrata, Salvia miltiorrhiza, chuangxiongol, paeoniflorin).

Az elemzők további példákat is említenek, így az ősidők óta egészségmegőrzésre használatos vörösrizs példáját (a vörös színt adó penészgombából vonták ki a nyugati orvoslás története során az egyik legnagyobb anyagi hasznot eredményező gyógyszercsalád, a sztatinok tagjait), illetve azt a vizsgálatsorozatot, amelynek révén 2011-ben Jun Liués kollégái bebizonyították, hogy a kínai gyógyászatban használatos Tripterygium wilfordii hatékony a rák, az artritisz és a bőrátültetések kilökődése elleni harcban. Más kutatók egy további kínai gyógynövény, a Dichroa febrifuga antimaláriás hatását fedezték fel, azaz Tu óriási jelentőségű munkája csak a jéghegy csúcsát jelenti a farmakológiailag aktív kínai gyógynövények megismerésében.

Több rendszer szintézise

Fontos továbbá megjegyezni, mint egy másik Nobel-díj döntőbizottsági tag kifejtette, hogy bár ezek az ősi források inspirációt nyújtanak, nem alábecsülhető azoknak a kifinomult eljárásoknak a szerepe, amelyek révén Tu kivonta az artemisinint az egynyári ürömből. Tu Youyou ugyanis, a másik két idei díjazottal ellentétben, az orvosi kétnyelvűséget testesíti meg: nemcsak arra képes, hogy különböző nyelvű orvosi szövegeket olvasson, de érti is a két különböző gyógyászati rendszer – a modern nyugati és az ősi kínai – koncepcionális eltéréseit, ismeri különböző történelmüket, így képes azok eredményeinek szintetizálására. (A mai kínai gyógyászat iránt érdeklődőknek ajánlható Sean Hsiang-Lin Lei könyve – Se szamár, se Ló -, amelyben bemutatja, hogy a kínai medicina mára hogyan vált a modernitás antitéziséből modern, hibrid orvostudománnyá.)