Az őssejtekből származó hasnyálmirigy-szigetsejtek felhasználásának új megközelítése lehetővé tette, hogy egy 1-es típusú cukorbetegségben (T1D) szenvedő beteg 1 évre leálljon az inzulinról.

A valós idejű folyamatos szöveticukor-mérés pontosabb képet ad a szöveticukor-értékekkel korreláló vércukorértékekről, a rendszer segítségével a hiper- és hipoglikémiák számának csökkenése és a glükózvariabilitás csökkentése mellett költséghatékonyan javítható a beteg vércukorháztartása, a betegek életminősége, életkilátása.

A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.

Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.

A cukorbetegség mint a modern kor civilizációs betegsége a világ egyre több országában válik fontos népegészségügyi problémává. A Nemzetközi Diabétesztársaság adatai alapján 2021-ben világszerte 537 millió cukorbeteg felnőtt (20–79 éves korosztály) élt, számuk várhatóan 2030-ra 643 millióra, 2045-re 783 millióra fog növekedni (1).

A szerző ismerteti a cukormonitorozás fejlődését a vizeletcukor-kimutatástól a vércukor-meghatározáson keresztül a modern folyamatos cukormonitorozási módszerekig.

Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin sokkal inkább hormonnak, mint vitaminnak tekinthető: az immunrendszer megfelelő működésétől a terhességi szövődmények megelőzésén át bizonyos daganatkockázatok csökkentéséig szerteágazó biológiai hatásokat fejt ki a szervezetben. Kétrészes írásunk második cikkében e sokrétű hatásokat és a D-vitamin-pótlás lehetőségeit vesszük sorra.

A diabéteszes retinopátia a cukorbetegség egyik legrettegettebb szövődménye. A betegség felismerése és kezelése szemészeti feladat, azonban a rizikófaktorok csökkentése, a betegek szűrésének megszervezése a diabetológusok felelőssége. A szerző diabetológiai szempontól mutatja be a diabéteszes retinopátia megelőzésének, késleltetésének lehetőségeit.

A melatoninról kimutatták, hogy hatékonyan szabályozza az alvást azáltal, hogy megváltoztatja a biológiai óra amplitúdóját és időzítését (kronobiológiai hatás), és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik.