Mítoszokat rombolnak a diabetológiai technológiák
Bartucz István az első látássérült inzulinpumpa-használó, aki kezelőorvosát is meggyőzte arról, hogy a modern technológia a vakok számára is elérhető, írja az Economx.
Az AI Summit Budapesten rendezett kerekasztal-beszélgetésen az is kiderült, hogy az öntanuló algoritmusok és a digitális eszközök nemcsak a vércukorszintet stabilizálják, hanem a betegek folyamatos döntési kényszerét és mentális terheit is jelentősen csökkentik.
A negyvenkét éve 1-es típusú cukorbetegséggel élő és huszonhat éve látássérült Bartucz István esete mérföldkőnek számít a hazai diabetológiában. Kezelőorvosa, Kis János Tibor belgyógyász-diabetológus a rendezvényen elismerte, korábban meg volt győződve arról, hogy látássérült pácienst lehetetlen inzulinpumpára állítani, ám a gyakorlat rácáfolt a szakmai előítéletekre. A páciens ma már a mesterséges intelligencia segítségével navigál az eszköz menürendszerében és végzi el a szükséges beállításokat. A diabetológus hangsúlyozta, hogy a rendszer használatához az alapvető okostelefonos készségek megléte a döntő tényező.
Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése folyamatos, napi 24 órás döntési kényszert ró az érintettekre, mivel az étrend, a mozgás és a környezeti hatások mind befolyásolják a vércukorszintet. A rosszul megválasztott inzulinadagolás súlyos hipoglikémiához vezethet, ami elgyengüléssel és halálfélelemmel jár. Magyarországon mintegy öt éve érhetők el társadalombiztosítási támogatással azok az automata inzulinpumpák, amelyek öntanuló matematikai algoritmusokkal, a bőr alatti glükózmonitor adatait ötspercenként elemelve szabályozzák a hormon adagolását. Kis János Tibor kiemelte, hogy a technológia éjszaka működik a leghatékonyabban, nyugodt alvást biztosítva a betegeknek és a hozzátartozóknak.
A modern diagnosztikában és a mindennapi szénhidrátszámlálásban is egyre nagyobb szerepet kapnak az ételfotó alapján kalkuláló AI-alkalmazások. Siket Máté, az Óbudai Egyetem adjunkta ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy jelenleg hiányoznak azok a klinikai vizsgálatok, amelyek kifejezetten a technológia által biztosított mentális tehermentesítést és az életminőség-javulást mérnék. Bartucz István a jövőbeli fejlesztések kapcsán megjegyezte, hogy a GPS-alapú, okosszemüveggel kombinált mesterséges intelligencia a látássérült cukorbetegek közlekedésbiztonságát és fizikai terhelésének tervezhetőségét is forradalmasíthatná – írja tudósításában az Economx.
