Tizenöt év elteltével is kiváló egészségnek örvend az első magyar májátültetett férfi, akin először hajtottak végre sikeres szervátültetést Budapesten.

– Sikk manapság az immunrendszerről beszélni. Lépten-nyomon hallani olyan szakkifejezéseket nem szakemberek szájából is, mint immunreakció, immunhiány, immunerősítés, és így tovább. Valami új divatról van szó, vagy az immunrendszer egyre nagyobb jelentőségéről? – kérdezi Leopold Györgyi, az MTI munkatársa dr. Petrányi Győző akadémikustól, az immunológia professzorától, aki már több évtizede „vallatja” védekező rendszerünk titkait.

Tizenkét, jogszabályban megnevezett természetgyógyászati módszer közül a hagyományos kínait, a neurál- és a manuálterápiát minősítette nemrégiben tudományosan is igazolhatónak az MTA Orvosi Tudományok Osztálya mellett létrejött ad hoc bizottság. Mindez korszakalkotó bejelentés volna a hagyományos orvoslás és az alternatív módszerek viszonyában, ha nem tudnánk, hogy a testület 1998. áprilisában egyszer már hasonlóan foglalt állást a kérdésben. Ám akkor nem követték tettek a háttérmunkálatokat. Az egyetemek nem mozdultak, nem kezdték oktatni a komplementer medicinát, mint ahogyan a természetgyógyászok sem ostromolták a tudomány képviselőit azért, hogy bebizonyítsák az általuk alkalmazott módszerek hatékonyságát. A tényekhez tartozik még – amint azt Petrányi Győző professzor, a bizottság elnöke a Medical Tribune-nek kifejtette –, hogy az ad hoc bizottság most felszínre került véleményét több helyen félremagyarázták. Elhallgatták az olyan árnyalt megfogalmazásokat, mint például az alábbi: „Egyetértve az Európa Parlament természetgyógyászatot értékelő véleményével, a bizottság megállapítja, hogy a természetgyógyászat ágainak tudományos megalapozottsága még nem egyértelmű és teljes, ezért támogatandó minden törekvés, amely tisztázza az orvostudomány részéről felmerült kérdéseket.” Az akadémia szerint nem kielégítőek az ismeretek, de már folynak azok a vizsgálatok, amelyek „alapkutatási és alkalmazott tudományos szinten hivatottak feltárni” a filozófiai alapokon nyugvó, az ájurvédikus, a hagyományos tibeti, az antropozófus és a homeopátiás orvoslás hátterét – ezek megítélésére más szakterületek képviselőit is be kell vonni. Petrányi Győző hangsúlyozza: szó sincs róla, hogy egyes természetgyógyászati ágakat károsnak minősített, netán tiltott volna a bizottság. Tény ugyanakkor, hogy „kellő tudományossággal még fel nem tárt módszernek” ítélték a biológiai fogorvoslást, a méregtelenítést, a biorezonancia elvén vagy a vér oxigenizációján alapuló terápiát (ózonkezelés). Az állásfoglalás kimondja: „A bizottság a számos visszaélés miatt külön figyelmet fordított a csak diagnosztikai céllal végezhető eljárásokkal kapcsolatos kritikákra. Igen élesen meg kell jelölni az alkalmazott módszer korlátait, és csak hozzáértő esetében szabad engedélyezni alkalmazásukat.” Ebbe a csoportba tartozik például az íriszdiagnosztika, a bioenergia – sorolja a professzor, aki azt sem rejti véka alá: már ’98-ban javasolták többek között, hogy az egyetemek vállalják az alternatív medicina oktatását, gyakoroljanak kontrollt a természetgyógyászat hagyományos orvoslást kiegészítő ágai felett.