A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

2015. november 1. óta a jogszabályváltozásnak köszönhetően az oxigénkoncentrátorok hozzáférése jelentősen könnyebbé vált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár kölcsönzéses formában támogatja a hozzájutást. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt a házi oxigénterápia legelterjedtebb, legkorszerűbb, legköltséghatékonyabb módja az oxigénkoncentrátor használata.

A sürgősségi ellátásban dolgozók számára elengedhetetlen, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzenek az agyi érkatasztrófák leggyakoribb formáinak pre- és intrahospitális kezeléséről, miközben a betegközpontú és sürgősségi szemléletet tükröző megközelítést alkalmazzák.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

A magas vérnyomás megfelelő kezelésének hiánya miatt az alacsony és közepes jövedelmű országokban 2015-öt követően stagnálást vagy növekedést mutat az agyérkatasztrófa okozta halálesetek száma.

A Global Burden of Disease Study (GBD) 2021 vizsgálat eredményei szerint a várható élettartam 2022 és 2050 között a férfiak esetében 4,9 évvel, a nők esetében pedig 4,2 évvel fog növekedni.

Egy új tanulmány alapján immár a neurológiai rendellenességek váltak globálisan az első számú betegséggé, írja a Rakéta.

A betegek és az orvos részéről is ma már egyre nagyobb az igény a személyre szabott terápia kiválasztására.

Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.

A DNS hibajavító mechanizmusokban szerepet játszó génekben előforduló génmutációk funkcióvesztést okoznak, melyek növelik az emlőrák kialakulásának rizikóját. Ilyen mutációk leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 génekben fordulnak elő.