A Global Burden of Disease Study (GBD) 2021 vizsgálat eredményei szerint a várható élettartam 2022 és 2050 között a férfiak esetében 4,9 évvel, a nők esetében pedig 4,2 évvel fog növekedni.

Egy új tanulmány alapján immár a neurológiai rendellenességek váltak globálisan az első számú betegséggé, írja a Rakéta.

A betegek és az orvos részéről is ma már egyre nagyobb az igény a személyre szabott terápia kiválasztására.

Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.

A DNS hibajavító mechanizmusokban szerepet játszó génekben előforduló génmutációk funkcióvesztést okoznak, melyek növelik az emlőrák kialakulásának rizikóját. Ilyen mutációk leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 génekben fordulnak elő. 

Az elmúlt két évtizedben a vesebetegség világszerte népegészségügyi problémává vált. A vesebetegség felismerése jelentősen csökkentheti a betegek fokozott halálozásáért felelős kardiovaszkuláris betegségek súlyosságát is.

A cigarettafüstben több ezer vegyi anyag van, ezek közül már több százról bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros anyagok, tehát összefüggésbe hozhatóak a dohányzással kapcsolatos betegségek – elsősorban a tüdőrák, a COPD, és a koronáriabetegség – kialakulásával.

Lassan, de nő az egészségtudatosság, a cégek egy része is határozottan igyekszik a fogyasztói kultúra tudatos alakítására, közölte az Infostart.

A kardiovaszkuláris prevenció célja a kardiovaszkuláris mortalitás és morbiditás csökkentése. Az ESC és az Eurostat adatai alapján Magyarország a kardiovaszkuláris halálozás és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők szempontjából az európai országok sereghajtói közé tartozik, és ezen csak szakmai összefogással tudunk javítani.

Az utóbbi évtizedben a rákos megbetegedések, leginkább a tüdő-, a kolorektális- és a bőrrákok gyakorisága világszerte nőtt, írja az OTSZ Online.