Új csúcs született a xenotranszplantációban, egy 66 éves férfi 271 napon át élt egy génmódosított sertésből származó vesével, írja a Blikk.

Májfibrózisos állati modellszervezetekben a kezelés csökkentette a májkárosodás mértékét, mérsékelte a betegség kialakulásáért felelős molekulák jelenlétét, és visszaszorította a kollagénrostok felhalmozódását.

A Scientific Reports folyóiratban április 23-án jelent meg a japán Tokai University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a patkányoknak adott kitozán segített hatékonyabban kiüríteni szervezetükből a lenyelt mikroműanyagokat – ez a beavatkozás potenciálisan csökkentheti az emésztőrendszerben felhalmozódó mikroműanyagok egészségügyi kockázatait.

A beavatkozást egy 54 éves nőn végezték el, akinél korábban végzetes vesebetegséget és szívelégtelenséget is diagnosztizáltak, írja a hvg.

Emberi szervezettel kompatibilis génmódosított sertéseket hozott létre Japánban egy biotechnológiai cég, írja az Index.

Egy new york-i kórházában, hogy már több mint egy hónapja egészségesen működik egy disznó veséje egy agyhalott ember testében, írja a Telex.

A sikeres xenotranszplantáció érdekében el kell érni, hogy az emberi szervezet ne kezelje idegenként az állattól érkező szervet, írja a hvg.hu.

Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében.

A kutatók azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek, írja az MTI nyomán a Telex.

A tudósok az utóbbi években olyan sertéseket tenyésztenek ki, amelyek szerveit az emberi szervezet nem utasítja el. Az Index összefoglalója.