hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

A tér akkor kel majd életre igazán, ha mind több külső rendszer csatlakozik hozzá

Merre tovább, EESZT?

Egy ekkora rendszer esetében optimalizálásra, hangolásra folyamatosan szükség van, de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése a kezdeti nehézségek ellenére jól sikerült – mondta a MedicalOnline-nak Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője, aki a felhőalapú struktúra bővítési lehetőségeiről is beszélt.

– Lezárultak az egészségügy informatikai fejlesztéséhez igénybe vehető pályázatok, startra kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), már csak a jogi háttér, a kapcsolódó törvények és rendeletek elfogadása hiányzik az utolsó gombnyomás előtt. 2013-ból idézem ezeket a mondatokat. Mi tartott ilyen sokáig?

– Bár az uniós pályázat valóban 2012-ben indult el, végül 2014-ben köttettek meg azok a szerződések, amelyek az EESZT létrejöttét lehetővé tették, majd 2015-ben hoztuk létre azt a nagyon komplex rendszert, amit most EESZT-nek nevezünk. Tavaly egy éven át a rendszerszállítóinkkal foglalkoztunk, az ő fejlesztéseiket igazítottuk a térhez. A pilotüzemet 2017 elején kezdtük el 80 intézménnyel. Egy ágazati rendszer bevezetéséről beszélünk. Ha valaki foglalkozott már bármilyen vállalatirányítási rendszer bevezetésével, annak van fogalma arról, hogy ez sok idő, avagy kevés.

– Sok?

– Higgye el nekem, hogy nem sok. Egy vállalat életét lekövető, vállalatirányítási rendszer bevezetése is minimum egy évet vesz igénybe úgy, hogy a rendszer valamilyen szinten már rendelkezésre áll.

– Ezek szerint gyorsan dolgoztak. Emiatt „térdelt le” az EESZT november elején?

– A szabad csatlakozás megkezdésétől, szeptemberben és októberben nagyon szépen működött a rendszer. A hivatkozott eset idején egy finomhangolás nem a tervek szerint sikerült, de a rendszer gyártója megoldotta a problémát és egy percig nem gondolkodtunk azon, hogy leálljunk. Ezen a napon szükség volt a szolgáltatásaink csökkentésére, nem minden csatlakozó intézményt tudtunk kiszolgálni. Az ellátás természetesen ebben az időszakban sem volt veszélyben, hiszen a rendszert úgy terveztük, hogy bármilyen ok miatti elérhetetlenség esetén is zavartalan legyen a betegellátás mind a gyógyszertárakban, mind az orvosi rendelőkben. Ezt nem is tehettük volna másképp, hiszen minden nagy komplexitású, több ezer felhasználót kiszolgálni képes rendszer esetében rendszeresen előfordulhatnak karbantartási időablakok, hálózati kiesés miatti kapcsolódási problémák, amikre számítani kell a normál üzemi működés közben is. Az EESZT azóta tökéletesen működik, nagyon jó válaszidőket produkál. Ma már a teljes Magyarországi receptforgalom ezen keresztül bonyolódik, ami napi 700-800 ezer vényt jelent és a felhasználóink naponta több millió tranzakciót bonyolítanak rajta keresztül. A válaszidő 0,2 és 0,3 másodperc között van mind a receptekkel, mind az egészségügyi dokumentumok lekérdezésével kapcsolatos műveletek esetén.

– Novemberben azt mondta, a hibát az okozta, hogy hirtelen nagyon nagy mennyiségű adat érkezett a rendszerbe.

– A kötelező csatlakozás megkezdésének időpontjától, szeptember 1-jétől folyamatosan nőtt a használat, tény azonban, hogy november első hetében ugrásszerű volt a növekedés, amit így nehezebben tudtak a rendszer gyártói finomhangolni. A rendszer életjeleit azóta is folyamatosan figyeljük, és ha olyan anomáliát tapasztalunk, ami hosszabb távon esetleg problémát okozhatna, azt kezeljük.

– Ha bármilyen okból nem elérhető az EESZT, mennyi ideig képes átemelni az ellátási adatokat az intézményi rendszerekből?

– Semmilyen adat nem vész el, ahogyan a betegellátás sem kerül veszélybe. Ilyen jellegű probléma esetén – ahogy novemberben is – meghirdetjük az offline működést és az orvosinformatikai rendszerek a korábban használt módon (EESZT nélkül, egymástól elszigetelten) működnek a kapcsolat visszaállásáig. Amint a helyi rendszerek újra kapcsolatba kerülnek az EESZT-vel, automatikusan betöltik az addig keletkezett információkat a felhőbe, a felhasználóknak semmilyen plusz feladata nincs. A teret felkészítettük az évek során összegyűlő adathalmaz kezelésére, az intézményi rendszerszállítóknak pedig egy olyan képességet is ki kellett fejleszteniük a saját szoftvereikben, amely figyeli az EESZT kapcsolatot és alkalmas az adatok visszamenőleges betöltésére.

Szabó Bálint, az ÁEEK EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője (Fotó: ÁEEK)
Szabó Bálint, az ÁEEK EESZT kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője (Fotó: ÁEEK)

– Igénybe veszik az orvosok a tér szolgáltatásait?

– Mi a rendszer üzemeltetéséért felelünk, így azokat az információkat elemezzük, amelyek ebből a szempontból fontosak, leginkább a terhelési adatokat figyeljük. Ebből arra lehet következtetni, hogy a rendszer egyes komponenseit intenzíven, más részeit kevésbé intenzíven használják még a felhasználók. A felhasználói körtől érkező visszajelzések alapján folyamatosan optimalizálni fogjuk az EESZT-t, ezért kérjük, hogy a használat során keletkezett tapasztalataikat a felhasználók osszák meg velünk.

– Mire gondol?

– Ha valamilyen folyamatot másként optimálisabb lenne elvégezni illetve működtetni, vagy igény merül fel plusz szolgáltatások bevezetésére, annak változtatására, illetve teljesítésére nyitottak vagyunk.

– Akinek kellett, az már csatlakozott az EESZT-hez?

– Nagyjából mindenki elkezdte a csatlakozást, több mint 9500 csatlakozási tanúsítványt adtunk ki az intézményeknek, háziorvosoknak, patikának, ami azt jelenti, hogy a tér oldaláról, műszaki értelemben használhatják a rendszert. Hogy valóban használják-e, az már nem az üzemeltető, hanem a betegellátó felelőssége.

– Valamennyi, az ágazatban alkalmazott szoftvert akkreditáltak már?

– Az információs adatbázisunkat azokból a jelentésekből állítottunk össze, amelyeket a háziorvosoktól, patikusoktól, kórházaktól kaptunk. Ezen szoftverek közül elenyésző azok száma, amelyek még nem akkreditáltak. Minden területen számos jó minőségű szoftver áll a felhasználók rendelkezésére.

– Mi történik akkor, ha az informatikai rendszer beszállítója nem felel meg a követelményeknek?

– Mivel a csatlakozási kötelezettség az ellátó intézményt terheli, ezért ebben az esetben másik szoftvert kell választania az ellátónak, vagy rá kell szorítania a beszállítóját arra, hogy végezze el a csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket.

– Ezek bonyolult fejlesztések?

– Tapasztalataink szerint legalább 2-3 hónapnyi fejlesztőmunkát bele kellett ölniük a cégeknek, akik az akkreditációt sikeresen teljesíteni tudták.

– Számos ágazati informatikai fejlesztés futott az EESZT-vel párhuzamosan, ilyen volt például az ellátási folyamatok elemzésére lehetőséget adó, döntéstámogató rendszer, az immár Pulzus néven futó Katéter Mónika. A tér és a Pulzus összekötésétől sokat remélt az ágazatvezetés. Összekötötték már a két rendszert?

– Pilot szinten igen, tehát a csatlakozás műszaki feltételeit megteremtettük, ám ez nem jelent éles adatgyűjtést. A törvények szerint az EESZT adatait jelenleg kizárólag az orvosok használhatják, még ágazatvezetés sem férhet hozzá azokhoz. Ha megszületnek a csatlakoztatás jogszabályi keretei, akkor ennek a kapcsolatnak a kiépítése könnyen elvégezhető lesz. Az ágazatvezetésnek kell döntést hoznia arról, hogy milyen rendszereket kíván összekötni a térrel.

– Szinte naponta érkeznek hírek újabb és újabb, az egészségügyet érintő informatikai fejlesztésről. Ezek befogadására képes az EESZT?

– Az EESZT akkor fog igazán életre kelni, ha mind több külső rendszer csatlakozik hozzá, ezért a tér tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a csatlakozási lehetőségeket nyílt szabványok alapján alakítsuk ki. Már most is számos interfész áll rendelkezésre, de ezek halmazát az EFOP 1.9.6-os projektben tovább bővítjük. A mobil interfészünk a különböző mobilappokat tudja majd kiszolgálni, és lesz telemedicina interfészünk, ami az okos orvosi eszközök csatlakozását teszi lehetővé. De bármilyen speciális igényt ki tudunk elégíteni, hiszen ezek a rendszerek műszaki szempontból számunkra olyanok, mint egy kórház informatikai rendszere, csak speciális céliránnyal. Bár egyelőre még a saját fejlesztéseink vannak előtérben, de idővel átkerül a fókusz a külső, nem központilag koordinált fejlesztésekre.

– Az EESZT-be strukturálatlanul érkező adatok a szakmák számára érdemben nem használhatóak – hangzott el nemrégiben egy konferencián. Törekszenek arra, hogy ez változzon?

– A beutaló- és receptinformációk, az e-profil információk strukturáltan kerülnek a térbe, de valóban nagy a jelenleg még strukturálatlan adathalmaz. Ezekhez azért nem akartunk hozzányúlni első körben, mert ha az összes rendszerszállítót rákényszerítettük volna egy ehhez szükséges volumenű fejlesztésre, akkor sokkal tovább húzódott volna a felkészülési időszak. Viszont most az EFOP 1.9.6-os projekt lehetőséget ad az eddig kimaradt dokumentumok standardizálására az ambulánslapoktól a zárójelentésekig. Ez most egy fontos fókusz számunkra.

A rendszer egyébként képes arra, hogy regiszter típusú adatokat gyűjtsön. Amikor strukturáljuk a különböző szakmák különböző dokumentumtípusait, az egyik legfontosabb szempont, hogy a regisztertípusú információk könnyen kinyerhetőek legyenek a rendszerből. Ez olyannyira így van, hogy maga a rendszer már most is tartalmaz egy regisztermotort és egy úgynevezett keresztreferencia tárat, amelynek pontosan az a funkciója, hogy az esetekhez tartozó adatokat – természetesen deperszonalizálva – egyben tartsa úgy, hogy azok kutatási célokra használhatóak legyenek. Ezt a regiszterfunkciót sem állítottuk még élesbe, mert ehhez is a meg kell teremteni a jogszabályi kereteket.

– Egyelőre nem indították el a képkezelő funkciót sem.

– Pilotban már nyitottunk ebbe az irányba is a stroke-os betegek ellátása területén, és jelenleg ennek továbbfejlesztésén dolgozunk, de ez még valóban nem került fókuszba. A következő két-három hónapban az alaprendszer bejáratására koncentrálunk leginkább.

– Az intézményi hardverrendszer alkalmas az EESZT kezelésére?

– Hálózati problémával nem találkoztunk, hiszen a rendszer használatával kapcsolatban nem szabtunk meg speciális feltételeket, nem támasztottunk különleges igényeket. Olyan rendszerekkel viszont találkoztunk, amelyek nem alkalmasak az e-személyi olvasó használatára. Az ilyen rendszerekkel dolgozó felhasználók számára tokenes azonosítással biztosítjuk az EESZT-hez való hozzáférést mindaddig, amíg nem tudnak e-személyi-re váltani.

– Főként a háziorvosok és a járóbeteg-szakellátók részéről merül fel annak igénye, hogy az asszisztencia is kapjon hozzáférési jogosultságot a felhőhöz, különösen indokolja ezt a kiemelt kompetenciájú szakdolgozói rendszer 2019-re tervezett bevezetése. Mennyi idő erre felkészíteni az EESZT-t?

– A törvényhozási idő, ami ezt lehetővé teszi, sokkal hosszabb annál, mint a hozzáférés biztosítása az asszisztensek, vagy bármely más, a jogszabályban felhatalmazott személyek számára. Az EESZT jogosultsági rendszerén ezt könnyű átvezetni, illetve a végeken minden olyan csatlakozási lehetőség adott, ami a jogosultságra vonatkozó felhasználói igényeket ki tudja szolgálni.

– Mennyibe kerül a rendszer fenntartása?

– Az idei év speciális év volt, mert a bevezetéssel kapcsolatos költségek is erősen megterhelték a fenntartási büdzsét. Ezen kívül az e-személyi használatának lehetővé tétele, és a kártyaolvasók megvásárlása is plusz költséget jelentett. Ezért nehéz lenne megmondani, hogy pusztán a rendszer fenntartása mennyibe kerülne. Erre jövőre lesz az első értékelhető adatsorunk.

– Hányan biztosítják az EESZT működését?

– A rendszer üzemeltetése két szinten történik. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez (NISZ) tartoznak a hardver és az alapszoftver komponensek, az e felett lévő üzleti alkalmazások működtetéséért felel a mi főosztályunk, ahol harmincan dolgozunk. Azokat a feladatokat végezzük házon belül, amelyek a magas biztonsági besorolás miatt nem adhatóak ki semmilyen külső szolgáltatónak.

Az, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora felfutással tudott elindulni a rendszer, a felhasználók együttműködésének és türelmének is köszönhető, amelyet irántunk tanúsítottak. Tudjuk, hogy ez számukra is nagy áldozattal járt, különösen a háziorvosok és patikák vonatkozásában, akiknek nincs saját informatikai támogatójuk. Ezúton is szeretném megköszönni az együttműködést és türelmet az ágazat összes érintett orvosának, gyógyszerészének, informatikus szakemberének és mindenkinek, aki részt vett ebben a rendkívül feszített munkában. Bízunk benne, hogy valamennyi betegellátónak hasznossá válik ez EESZT, és a mindennapi gyógyításban is megtapasztalhatják annak előnyeit.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!