Ilyen lesz az egészségügy jövője
Az egészségüggyel foglalkozók 80 százaléka tervez digitális technológiákba fektetni a következő öt évben, derül ki a Forbes összeállításából.
A pandémia első néhány hónapjában az egészségügyi vizsgálatok száma rettentően megugrott, amelyek egy része telefonon vagy virtuálisan történt. Ennek az oka magától értetődő, de a vírusokon felül is rengeteg más tényező van, amely az egészségügyet arra késztette, hogy a pácienseket ne személyesen vizsgálják meg. Azokon az elzárt és távoli régiókban, ahol kevés az orvos (például Kína vagy India több részén is) a távegészségügyi eszközök használata életmentő lehet.
A távegészségügy működéséhez olyan felszerelésekre van szükség, amelynek érzékelői viselés közben figyelik a beteg szívverését, stressz- és, véroxigénszintjét, és az eredményeket valós időben közvetítik az orvos felé. A vírushelyzet a virtuális kórházi ügyelet fogalmát is megteremtette, ahol a kommunikációs infrastruktúra segítségével egy orvos egyszerre több beteget is megvizsgálhat, akiknek ehhez ki sem kell lépniük a lakásukból.
A távegészségügy segíthet olyan helyekre is eljuttatni az orvosi ellátást, ahol a lakosság számára ez eddig nem volt elérhető. Persze ez attól is függ, hogyan fogadják az ötletet az emberek: rengeteg olyan helyzet van, ahol jobban érzik magukat, ha egy szakember személyesen segít rajtuk, nem pedig csak egy kamerán vagy telefonon keresztül szolgálja ki őket valaki.
A kiterjesztett valóságot (augmented reality, AR), a virtuális valóságot (virtual reality, VR) és a kevert valóságot (mixed reality, MR) lefedő gyűjtőfogalom, a bővített valóság is segíthet az orvostudománynak. A VR headsetek műtétek és más beavatkozások kivetítésével segíthetnek az orvosok és ápolók kiképzésében anélkül, hogy valódi emberélet forogna kockán. A VR emellett a betegek számára is lehetőséget jelenthet: már korábban is használták terápiás célokra, autizmussal élő gyerekek szociális készségeinek fejlesztésére.
Az AR felhasználására is vannak már okos ötletek: Az Accuvein például megjelöli a beteg karján a keresett ereket, a Microsoft Hololens nevű rendszere pedig a műtőtermekben segít, információt ad a sebésznek arról, mit is lát pontosan. Az AR rendszerek ráadásul már mindennapi felhasználásra is elérhetők, mint például az AED4EU, amely elvezet a legközelebbi defibrillátorhoz.
A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) segíthet a hatalmas mennyiségű rendezetlen adat feldolgozására és elemzésére. Az egészségügyben ez bármilyen adat lehet: röntgenfelvételek, CT vagy MRI-képek, vagy információ betegségekről, oltóanyagokról, sejtekről, írja összeállításában a Forbes.
