Adatvezérelt egészség: továbbképzés-sorozatot indított az EKK-EMK

A programsorozat az EKK-EMK, a II. Sz. Patológiai Intézet, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és az ELTE TTK Fizikai Intézetének együttműködésében, a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg nyolc képzési helyszínen. A gyakorló orvosok részére indított akkreditált programon történő részvételért helyszíntől függően 4 illetve 8 továbbképzési pont járt.

Az előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek az EKK-EMK adatvezérelt egészség irányába mutató kutatás-fejlesztési tevékenységébe, a mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetésének jogi és kiberbiztonsági vonatkozásaiba, valamint megismertették a két népegészségügyileg kiemelt területen – a mammográfia és a vastagbélszűrés terén – elért eredményeket.

A továbbképzés egységes tematikát követett, a prezentációk között lehetőség nyílt az előadókkal megbeszélni, értelmezni az elhangzottakat.

Az adatról, az adatok jelentőségéről, a mesterséges intelligencia (MI) fogalmáról, és annak az egészségügyben betöltött szerepéről Szócska Miklós, az EKK dékánja, az EMK igazgatója, egyetemi tanár tartott előadást.

„A szakmai továbbképzés aktualitását adja, hogy jelenleg éppen adatvezérelt paradigmaváltás zajlik. A programsorozat alkalmain több aspektusból mutattuk be a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának lehetőségeit az egészségügyben, felvázoltunk, hogy a különböző szakterületek hogyan fognak egymással együttműködve dolgozni. Igyekeztünk eloszlatni azt a tévhitet, hogy az MI kiszorítaná az emberi munkaerőt, rávilágítva arra, hogy az lényegében az emberi tudást automatizálja, és teszi jobban hozzáférhetővé. A pilot program megismertetésének további fontos célja az adatmegosztási együttműködések kiépítése volt” – mondta.

Hozzátette, lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia technológiai értékelése akár egy évtizedet is igénybe vesz majd, viszont arra már most is alkalmas, hogy a fals negatív diagnózisokat ki tudja szűrni abban a modalitásban, ahol jelenleg rendelkezésre áll. Azaz betegbiztonsági szempontból a dékán szerint érett a bevetésre.

„A pilot projekt indításakor az országos szűrőprogramok (emlőrák-, vastagbélrák) kerültek fókuszba, mivel az azt végző orvosok hatalmas terhelés alatt dolgoznak. Egy olyan rendszer, amely el tudja végezni az előszűrést, hatalmas segítség lenne a számukra” – ismertette Kiss András. A II. Sz. Patológiai Intézet vezetője kiemelte, a mesterséges intelligencia projekt a patológiai kapacitás hatékonyságának javítását célozza. Felhívta rá a figyelmet, hogy a döntést nem fogja kiváltani, azonban a döntéstámogatásban jelentős segítség lehet, és a későbbiekben adaptálhatóvá válik más fontos területekre is. „A gép előnye, hogy nem fárad és a tévedés kockázatát minimalizálni tudja” – fogalmazott a szakember.

A vastagbélrák-szűrés döntéstámogatásáról Kontsek Endre, a II. Sz. Patológiai Intézet PhD-hallgatója tartott előadást. Videófelvétellel szemléltetve ismertette azt az annotálási és jelölési folyamatot, amely során 16 patológus munkájának köszönhetően egy év alatt körülbelül 2300 metszet szkennelése történt meg, majd lett továbbítva az adattudósok számára, hogy feldolgozzák mesterséges intelligencia algoritmussal. A későbbiekben az MI ezeknek az adatoknak a segítségével tudja értékelni az adott metszetet.

A digitális patológia témakörébe Pesti Adrián, a II. Sz. Patológiai Intézet PhD-hallgatója vezette be a résztvevőket, a mesterséges intelligencia adatainak védelméről és a kiberbiztonságról Palicz Tamás, az EMK stratégiai igazgatóhelyettese tartott előadást.

Az MI orvostudományban történő alkalmazását a gépi tanulás oldaláról megközelítve vázolta fel Olar Alex és Márkusz István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének két PhD-hallgatója.

„A mesterséges intelligencia algoritmussal lényegében hozzárendeljük a képeket a kategóriákhoz. Ezáltal előszűrést tudunk vele elvégezni” – mondta Olar Alex. Hozzátette, már sok klinika elkezdte a digitalizációt, mivel felismerték, hogy így könnyebb és gyorsabb a leletezés.

Davidovics Krisztina, az EMK szakértője az MI bevezetésének jogi vonatkozásairól tartott előadást a programsorozaton. Mint fogalmazott, jogi szabályozás szempontjából a bemutatott pilot jól kontrollálható szabályozási tesztkörnyezetként képezheti a jövőben az ilyen típusú technológiai fejlesztések alapját. Kiemelte, a mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató eszközök napi munkavégzésbe történő bekapcsolódása rendkívül fontos szabályozási kérdés.

A programsorozat 2022 tavaszán tovább folytatódik.