EESZT: 700 ellátót érint az őszi, kötelező csatlakozás
Szabó Bálintot, az ÁEEK főosztályvezetőjét a Magyar Hírlap kérdezte az EESZT használatáról és a csatlakozásra kötelezett intézmények köréről.
– Idén novemberig kell a magánszolgáltatóknak csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, ám nem mindegyiknek. Miért a kivétel?
– A szabályozás pontosan úgy szól, hogy azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó intézményeknek kötelező a csatlakozás az idén november 1-ig, amelyek jelenleg is kötelezve vannak valamilyen elektronikus adatszolgáltatásra. Tehát az a magánszolgáltató kötelezett a csatlakozásra, aki a Központi Implantátumregiszterbe vagy a Nemzeti Protézisregiszterbe jelent. Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Nagyjából hétszáz ellátót érint a novemberi kötelező csatlakozás, akiket tájékoztattunk erről a kötelezettségről. Az idő szorít, ahhoz ugyanis, hogy egy informatikai rendszert összekössenek az EESZT-vel, körülbelül három hónap szükséges. Ezért fontos, hogy ők is felvegyék velünk a kapcsolatot. Ügyfélszolgálatunk készséggel áll minden érdeklődő rendelkezésére, és az összes információt megtalálják E-egeszsegugy.gov.hu című honlapunkon. A többiek egyelőre nem kötelezettek csatlakozásra, ágazatvezetői döntés lesz a végső dátum meghatározása.
– Az állami szolgáltatók nagyjából már egy éve csatlakoztak. Az egészségügy különböző szintjein milyen arányban használják az ágazatban a rendszert?
– Az államilag finanszírozott ellátást nyújtó intézmények tavaly november 1-jéig léptek be az EESZT-be. Ez a csatlakozás egyrészt az adatoknak az EESZT-be történő bejuttatására vonatkozik, másrészt lehetőséget ad azok kinyerésére is a hatékonyabb gyógyítás érdekében. Fontos, hogy úgy alakítottuk ki az EESZT-t, hogy az adatok szolgáltatása ne jelentsen plusz munkát azoknak, akik napi szinten dolgoznak a rendszerrel. A fekvőbeteg intézményeknek már száz százaléka csatlakozott és aktív használó, ugyanez igaz a patikák esetében is. A háziorvosok és a járóbeteg szakellátók esetében még van hiány, ezeken a területeken nyolcvan és kilencven százalék közötti a felhasználói arány.
– Mi lehet az oka annak, hogy például egy háziorvos nem csatlakozik? Lehet-e ez tőle független, például infrastrukturális körülmény?
– Igen, vannak természetesen olyanok is, akik technikai, infrastrukturális okokra hivatkoznak.
– Akinél ez a nem csatlakozás oka, kap segítséget?
– Minden kérésnek eleget teszünk. Az orvosi rendszerekre szakosodott szoftverfejlesztőket folyamatosan támogatjuk, illetve azokkal az ellátókkal, akik, amelyek még nem csatlakoztak, folyamatosan keressük a kapcsolatot és próbáljuk kideríteni, mi a probléma. A rendszert egyébként úgy alakítottuk ki, hogy még a korábban bekötött – esetlegesen gyengébb minőségű – internet sávszélessége se okozhasson gondot. Ez annyit jelent, hogy akárcsak az online pénztárgépek esetében, az EESZT is már nagyon vékony sávszélességű internetkapcsolaton keresztül is tud kommunikálni. Illetve régebbi operációs rendszereken és számítógépeken is képesek futni az EESZT-re csatlakoztatott orvosi rendszerek.
A teljes interjút a Magyar Hírlap közli.
