Továbbra is ragaszkodunk a papírhoz

Jogszabályok, lehetőségek és feltételek ide vagy oda, Magyarországon továbbra is mind a betegek, mind az egészségügy ragaszkodni látszik a papír alapú receptekhez, és még mindig sokan vannak, akik egyáltalán nem használják a saját munkájukat is megkönnyítő Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Teret (EESZT). Pedig, mint az az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME), az egészségügyi vezetők szaklapja XVI. Infokommunikációs konferenciáján is világossá vált: olyan kihívások várnak ránk, amelyek megválaszolása, átgondolása megkerülhetetlenné teszi például a mesterséges intelligenciával (MI) való foglalkozást. Pillanatokon belül úgy működik majd a világ, hogy fogalmunk sem lesz arról, mi, mivel van összekötve, s bár az MI alkalmazásának komoly veszélyei is lehetnek, mindez nagy lehetőségeket (is) biztosít az egészségügyben, vélte például Alföldi István. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezetője jelezte, előfordult, hogy a hackerek egy díszakváriumon keresztül jutottak be egy kaszinó egyéb információi közé: a mesterséges intelligencia (MI) itt toporog, és a dolgok internete komoly kihívást, de nagy lehetőségeket is jelent mindenkinek. Európában pl. 14 tagállam együttműködik a különféle egészségügyi adatbázisok összekapcsolásában, de – bár a határokon átnyúló egészségügyi ellátás lehetőségéből fakadó e-Healt időt, életeket menthet, tudomása szerint hazánk nem vesz részt az ezzel kapcsolatos adatbázisok összekapcsolásában.

A MI mindenképp jön, míg 1-2 éven belül egy emberagynyi teljesítményre képes, a becslések alapján 2040-re a teljes emberiség agykapacitását le tudja majd képezni, azaz „itt a szingularitás előttünk”, s nagy hiba, ha nem készülünk fel. Márpedig – mint azt dr. Kozmann György professzor, az IME főszerkesztője pl. jelezte: a rendszerváltozás óta visszatérő téma, hogy meg kellene újítani a hazai egészségipart. Bár volt előrelépés, arra nem lehet számítani, hogy valaki majd mindig biztosítja az egyre drágább eszközök, beavatkozások árát az ágazatnak, így lépni kell. Kitörési pont lehet szerinte, ha az egészségipar pl. a népegészségügyi jelentősségű megbetegedések terén, az intelligens egészségfejlesztés, megelőzés és életmód-korrekció, illetve a rizikóelemzés, rehabilitáció területén találna feladatot magának. Csakhogy a tapasztalatok ma még nem kedvezőek. Hiába hoztak létre magyar kutatók az életmódelemzésre, az életmód korrekciójára egy nagyszerű rendszert, a szívmegállás előre jelzésére is képes készüléket vagy a kézfertőtlenítések csökkentését szolgáló berendezést, ha annak tömeges gyártásához Magyarországon nem tudjuk biztosítani a feltételeket. Mint a téma moderátora, dr. Nagy Zoltán professzor jelezte, némi optimizmussal tölti el, hogy új minisztériumot kapott a K+F+I, ahol mielőbb konkrét javaslatokat, terveket kellene az új miniszter elé tárni.

Fotó: 123rf

Amikor az EESZT terve 2010-ben megfogalmazódott, persze azt is a sci-fi területére sorolták sokan. Azóta viszont – sokak megfogalmazása szerint – világszínvonalú eszközt kaptunk a kezünkbe, melyet az Európai Unió is figyelemre máltónak talál: ősszel egy uniós konferencia házigazdái leszünk, ahol hat uniós projekt között az EESZT-t is bemutatják.  Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője emlékeztetett: immár 195 napja működik a közös tér, több mint 200 millió egészségügyi rekordot tartalmaz, és csupán két területen „nem simultak ki még a csatlakozási görbék”.

Mint közölte: ma már a kiállított receptek 60-70 százaléka e-recept, de ez az arány várhatóan sosem lesz több 80 százaléknál. Javítani kell a bevitt adatok sikerességét, ám az esetleges anomáliákat most már nem a szoftverfejlesztők-szállítók, hanem a konkrét egészségügyi partnerek bevonásától remélik, például az eseménykatalógus terén. Az akkreditációt mindenesetre fejlesztik – évente kétszer kérik majd erre a partnereket. Az eddigi pilotok hasznosak voltak, jelezte a főosztályvezető, aki az oktatás fontosságára is felhívta a figyelmet: az elmúlt időszakban öt kórházban oktatást szerveztek, és ha ennek a tapasztalatai jók lesznek, országos programot indítanak az orvosok térhasználatnak további kiterjesztése érdekében.

Mint Szabó Bálint jelezte, a hamarosan kikényszeríthetővé váló uniós adatvédelmi irányelv, a GDPR területén jól áll az EESZT, már a nemzeti adatvédelmi hatósághoz (NAIH) is bejelentkeztek az adatvédelmi megfelelőség pecsétjéért. A magánszolgáltatók novemberi bekötésére ugyancsak folyik a felkészülés, a főosztályvezető szerint ez gördülékenyebb lesz, mint a tavaly novemberi első körös indulás.

Mint megtudtuk, 2018-19-ben új felhőbe költözik az EESZT, s folynak az előkészületek a mobil- és a telemedicina eszközök csatlakoztatására, az orvosi dokumentumok standardizálására is. A háziorvosi rendszerben lehetőség lesz majd az előjegyzésre, a járó- és fekvőbeteg ellátásban pedig a felszabadult időpontok közös térbe küldésére is, ami alapvetően persze nem informatikai, hanem szervezési kérdés.

Bertalan Lóránt, az ÁEEK e-recept-felelőse szavaiból kiderült, mind a lakosság, mind az orvosok ragaszkodnak még a papír alapú receptekhez, hiába van lehetőség elektronikus megoldásra is. Mint emlékeztetett: 2018 decemberének végéig kötelező felírási igazolást kiadni a pácienseknek, 2019-től azonban már csak kérésre, hiszen a receptek (személyi és taj-kártya vagy e-személyi használatával) recept nélkül is kiválthatók.

A jövőben tervezik, hogy az egészségügyi ellátási eseményeket öt évre visszamenőleg betöltik a rendszerbe, s rögzíthetik majd a járóbeteg-előjegyzéseket is. Döntést igényel, hogy az egyszerűbbség érdekében a közös térbe esetleg vénaszkenner vagy más autorizációt biztosító rendszerrel is beléphessenek majd az orvosok.  

Komoly lemaradásban vagyunk a GDPR-ra való hazai felkészüléssel – derült ki az IME konferenciáján is. Az egyik legnagyobb hazai informatikai beszállító képviselője pl. úgy vélekedett: nem két éve, hanem februárban kezdték az ezzel kapcsolatos legkorábbi munkát, holott egy megfelelő intézkedési terv kialakítása után még jó két-három hónap szükséges a felkészüléshez. További gondként Alexin Zoltán egyetemi adjunktus (SZTE), adatvédelmi szakértő újfent jelezte: az Infotörvény módosítása jelenleg sincs a parlament előtt, a NAIH-ot még nem hatalmazták fel a GDPR végrehajtására. S bár a GDPR 43 helyen engedne nemzeti szabályozást, ma mintegy 700 jogszabály tartalmaz rendelkezéseket a személyes adatokról, és mintegy 10 törvény és csaknem 100 rendelet tartalmaz kötelező egészségügyi adatkezelést, miközben ezek harmonizációjáról semmit sem tudunk – pedig a GDPR szerint megszűnik az eddig jogalapként alkalmazott kötelező adatkezelés…