Tovább fogynak a háziorvosok, roskadozik a rendszer
Bár már látszanak a generációváltás első jelei, az utánpótlás sem tudja pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba vonulókat, írja a Világgazdaság.
2026 márciusában a 6373 háziorvosi praxisból 1021 volt betöltetlen, vagyis országosan minden hatodik praxis üresen állt. A háziorvosok száma egy év alatt 1,8 százalékkal csökkent, miközben az egy orvosra jutó betegforgalom 3,6 százalékkal nőtt: 2025-ben átlagosan 13 410 betegmegjelenés jutott egy háziorvosra. A gyermekellátásban a terhelés ennél is gyorsabban emelkedett.
A Világgazdaság kérdésére a Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt közölte, hogy az orvoslétszám csökkenésének és a magas orvoshiánynak az elsődleges oka az alapellátás elöregedése, az elégtelen utánpótlás, a fiatalok számára kevésbé vonzó pályamodell, valamint az alacsonyabb bérek, a finanszírozási bizonytalanság és a jelentős adminisztratív terhek.
A MOK közölte azt is, hogy a fiatalabb korosztály aránya érdemben nem emelkedett, ezért a generációváltás jelenleg nem tekinthető biztosítottnak. Ezt jól mutatja, hogy a háziorvosok medián életkora 61 év, a gyermekorvosoké 63 év, a nyugdíjasként dolgozó családorvosok aránya pedig 38 százalék. A nyugdíjba vonulók pótlásához évente átlagosan 131 új családorvosra lenne szükség, miközben a rezidenshelyek közül évente csak 72-103-at töltenek be, és a frissen szakvizsgázók száma sem elegendő a kiesők pótlására. A rendszerbe újonnan belépő orvosok több mint fele minden évben 35 évnél idősebb.
A MOK azt is közölte, hogy nem állnak rendelkezésre adatok ahhoz, hogy meg tudják becsülni a következő 5-10 év várható utánpótlás-hiányát, éppen ezért a kamara egy valós adatokon alapuló, átfogó humánerőforrás-felmérést és átvilágítást sürget, amely pontos képet adhat a jelenlegi és jövőbeni létszám- és képzési szükségletekről.
A MOK szerint a háziorvosi rendszer stabilizálásához azonnali, átfogó intézkedésekre van szükség. Elsődleges feladat az alapellátás finanszírozásának jelentős növelése, az orvosok és szakdolgozók bérének rendezése, valamint a fiatal orvosok ösztönzése magasabb kezdő bérekkel, ösztöndíjakkal és letelepedési támogatásokkal. Szükséges a kártyapénz emelése és inflációkövetővé tétele, a praxisok működési költségeinek nagyobb állami támogatása, valamint a jelenlegi finanszírozási rendszer korszerűsítése.
Az ügyeleti rendszer reformjának keretében mentesíteni kell a nyugdíjkorhatár feletti orvosokat a kötelező ügyeletek alól és a versenyképes ügyeleti díjazás bevezetése is szükséges. A praxisok védelme érdekében javasolják a kötelező praxisösszevonások leállítását, a praxisjog értékének megőrzését és egy állami Praxisalap-kezelő létrehozását, amely segítené a betöltetlen praxisok kezelését. Emellett központi helyettesítési rendszer kialakítását, egészségügyi adminisztrátorok alkalmazását és a szakdolgozói kompetenciák bővítését is szükségesnek tartják az orvosok tehermentesítésére – áll a Magyar Orvosi Kamara válaszában.
A Kamara szerint csökkenteni kell az adminisztratív terheket, egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat, és bővíteni a háziorvosok diagnosztikai, gyógyszerfelírási és beutalási jogosítványait. Mindezek mellett egy döntési jogkörrel rendelkező, az alapellátás fejlesztését koordináló munkacsoport felállítását is kezdeményezik, amelyben a szakmai szervezetek, az egyetemek és az egészségügyi intézmények közösen dolgoznának ki hosszú távú megoldásokat. A javaslatcsomag célja nemcsak a jelenlegi munkaerőhiány kezelése, hanem egy kiszámíthatóbb, vonzóbb és fenntarthatóbb háziorvosi rendszer kialakítása is.
