Budapesten találkoztak az egészségügyi menedzserek

A háromnapos program során az egészségügy legégetőbb kérdéseire keresték a választ a résztvevők. Több mint 30 ország, közel 400 egészségügyi menedzsere látogatott el Budapestre. A kongresszus szekciói 12 kiemelt témát jártak körbe részletesen: megvitatták egyebek mellett a „big data” felhasználásának lehetőségeit, a társadalom mentális betegségeinek kezelési stratégiáit, valamint a betegek és a társadalom bevonásának módjait az egészségügyi rendszert érintő döntésekbe.

A konferencia első napján Reinier Schlatmann, a Philips vezérigazgatója és dr. Usman Khan, az European Health Management Association vezérigazgatója mellett dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem honlapjának adott interjújában hangsúlyozta, az EMK 1992 óta tagja az EHMA közösségnek, mely tagság nagyon sokat lendített az EMK nemzetközi láthatóságán. Az igazgató hozzátette: 2006-ban már közreműködhettek egy EHMA kongresszus szervezésében, de a 12 évvel ezelőtti szárnypróbálgatások után most ők adhattak irányt a konferenciának, a többi között oktatási workshopokkal bővítették a programot, így egy igazán innovatív és tanulásközpontú programot állítottak össze – fogalmazott.

Hozzátette, szintén az EMK kezdeményezésére, a DEMOLA Budapest és az Educate közreműködésével szerveztek meg egy 27 órás hackatont (EHMAton), ahol különböző szakterületek képviselőiből álló csapatok és az őket segítő mentorok dolgoztak együtt egy egészségügyhöz és a technológiához is kapcsolódó kérdés megoldásában. Az idei évi versenyben azt a kérdést járták körül, hogy a technológiai és digitális megoldások szerepének növelésével hogyan fejleszthetők Európa kevésbé fejlett területeinek egészségügyi ellátó rendszerei?

A háromnapos konferencia egyik kiemelt témája a „big data” volt, mely egyre nagyobb szerepet kap a diagnózisok felállításában és a kezelés folyamatában egyaránt, egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítva ezzel a gyakorlatorientált kutatásoknak és adatgyűjtéseknek. Az előadásokban szóltak arról is, hogy egyre inkább fontossá válik az ipar és a kutatás-fejlesztés szereplői közötti aktív kapcsolat, motiválva a kutatókat arra, hogy nyissanak az ipar felé.

Az egészségügy jövője egy másik fontos fókuszát adta a kongresszusnak. A jövő egészségügyi rendszerének víziójában kiemelt szerepet kap a digitalizáció, a személyre szabott diagnózisok és kezelés, ezzel szemben viszont a kórházak továbbra is az egészségügyi rendszer középpontjában maradnak. A konferencia előadásai számtalan jó példát, elindult és működő kezdeményezést mutattak be, arra sarkalva az egészségügyi menedzsereket, stratégiai döntéshozókat, hogy panelek keretében vitassák meg és dolgozzanak együtt a jövő ellátórendszerének kidolgozásában.