Vér a vizeletben – amit mindenkinek tudnia kellene a húgyhólyagdaganat megelőzéséről és kezeléséről

Túl későn fordulnak urológushoz a betegek

A magyar emberek körében igen alacsony a húgyhólyagdaganattal kapcsolatos tudatosság, és jellemzően későn fordulnak csak orvoshoz. Pedig figyelmeztető jelek vannak!

A húgyhólyagrák fő tünete a véres vizelet. Hangsúlyozandó, hogy nem szabad arra várni, hogy rendszeressé váljon a véres vizelet, mert már az egyszeri véres vizelet is egy olyan erős figyelmeztető jel, amit nem szabad elbagatellizálni. Sokan úgy vélik, hogy „csak” kerti munkával vagy sporttevékenységgel járó megerőltetés okozta a vér vizeletben való megjelenését, miközben már a daganatban keletkezett mikrosérülés okozta a vérzést. Vannak, akik azzal álltatják magukat, hogy a hűvös időjárás miatti felfázás okozta a panaszt. Egyetlen kivétel van, amikor a véres vizelet egyszeri előfordulása nem igényel azonnali orvosi kivizsgálást, az pedig a fiatal, szexuális életet élő nőknél a szexuális aktus után jelentkező véres vizelet.

Leszögezendő tehát, hogy a véres vizelet, legyen szó akár friss vértől piros, akár a felső húgyutakból származó vértől barna színű vizeletről, mindenképpen azonnali orvosi kivizsgálást igényel. Az urológusok tapasztalata alapján többször előfordul az alvadékos vért tartalmazó vizelet is. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a vizelet a későbbiekben feltisztul, tehát úgy tűnik, mintha a probléma megoldódott volna.

A véres vizeleten túl a sürgető vizelési kényszer is gyanúra ad okot. A későbbiekben, előrehaladottabb állapotban a nyirokcsomók duzzanata, deréktáji fájdalom is felléphet.

Sokan tartanak attól, hogy urológushoz forduljanak, de tisztában kell lenni azzal, hogy minél hamarabb figyel fel valaki a húgyhólyagdaganatra utaló jelekre, és minél hamarabb cselekszik, annál jobbak a gyógyulási esélyei.

Hólyagtükrözéstől a gyógyszeres terápián és a sugárkezelésen át a szerveltávolító műtétig

Az urológiai kivizsgálásnak szinte biztos, hogy része a cisztoszkópia, azaz a hólyagtükrözés. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok daganatra utalnak, első lépésben transzuretrális reszekcióra (húgycsövön keresztüli műtét) kerül sor. Az eljárás során egyrészt szövetmintát vesznek a húgyhólyag falából, másrészt pedig a szövetek egy része eltávolításra kerül. Lényeges tudni, hogy a transzuretrális reszekció, amennyiben a hólyagdaganat felületes, azaz még nem támadta meg a húgyhólyag mélyebben fekvő szöveteit és nem terjedt rá annak az izomzatára, akkor egyben terápiát is jelent, és gyógyulást hoz a beteg számára. Ebben az esetben a transzuretrális reszekciót követően a beteg általában kiújulást megelőző, helyileg alkalmazott gyógyszeres kezelésben részesül.

A diagnózisok kb. 25%-ában azonban már a hólyagfalat is megtámadó daganatról tájékoztatnak, vagyis a betegség már előrehaladottabb stádiumban van. Ebben az esetben alapvetően kétféle terápiás lehetőség kínálkozik, amelyek között onkológiai team dönt. Lehetséges, hogy kemoterápiát követően radikálisan eltávolítják a húgyhólyagot és a belső nemi szervek egy részét, vagy ún. trimodális kezelés mellett döntenek, amely részeként az endoszkópos operáció mellett sugárkezelésre és kemoterápiára kerül sor.

Hazánkban is elterjedőben van a robot-asszisztált sebészet. A robotok bevonása ugyan több szempontból előnyös lehet, mert például csökkenthető a beavatkozással járó vérveszteség, de a robotok misztifikálása nem indokolt. A robotok egyelőre nem képesek arra, hogy egy sebészeti és urológiai központ szakembereit helyettesítsék; továbbá, a beteg gyógyulása szempontjából nem csak a műtét folyamata a lényeges, hanem például az azt követő szupportív kezelés is.

Előrehaladottabb stádiumokban a kemoterápia után első vonalbeli fenntartó kezelésként vagy a kemoterápia eredménytelensége esetén második vonalbeli szerként immunoterápiás kezelést javasolhat a kezelőorvos. Napjainkban már olyan korszerű immunoterápiás gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyeknek köszönhetően akár több éves túlélés is biztosítható a húgyhólyagdaganatok súlyos, áttétekkel rendelkező formáinál is.

Élet és életminőség urosztómával

A húgyhólyag műtéti úton történő eltávolítását követően nem minden betegnél van lehetőség arra, hogy bélből varrt, úgynevezett ortotóp hólyagot „készítsenek neki”. Bár sokan úgy vélik, hogy ez a természetes megoldás jobb, a szakemberek tapasztalatai és betegek körében végzett felmérések eredményei is arra mutatnak rá, hogy napjainkban egy sztómával már jobb életminőséget lehet biztosítani az érintetteknek, mint bélhólyaggal. Mindez annak köszönhető, hogy a sztómák gyártási technológiája jelentősen korszerűsödött az elmúlt években, így jobb illeszthetőséget, nagyobb komfortfokozatot kínálnak. Bármennyire is korszerű azonban egy sztóma, a betegnél a sztómássá válás megélése pszichológiai szempontból ahhoz hasonlítható, mintha egyfajta amputáción esett volna át. A testképváltozás megélésében és feldolgozásában a pszichológusi segítségen kívül jelentős támogatást nyújthatnak a sztóma klubok, ahol a betegek egymás között cserélhetnek információkat, tapasztalatokat. Számítani lehet továbbá a Magyar Rákellenes Liga, illetve a Gyógyulj Velünk Egyesület támogatására is.

Jobb megelőzni, mint kezelni

A húgyhólyagrák esetében is érvényes, hogy elsősorban a megelőzésre kell törekedni. Mindez kivitelezhető, hiszen ismert, hogy a húgyhólyagrák kialakulásában az életmódtényezők, kiemelten a dohányzás kulcsszerepet játszanak. Aki azt hiszi, hogy a dohányzás csak a légutakat és az ereket károsítja, az téved. A dohányzás mellőzése lényeges mind a hólyagrák megelőzésében, mind pedig annak kezelésében, hiszen nagyobb eséllyel gyógyulnak meg azok, akik abbahagyják a dohányzást.

A dohányzáson túl egyes kémiai anyagoknak való kitettség is fokozhatja a hólyagrák rizikóját, így például az aszfaltozó munkásoknál és a szerves oldószerekkel dolgozóknál is emelkedett lehet a rizikó. Nem elhanyagolható tényező az életkor sem; mert minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nála hólyagrák.

Alapvető fontosságúak a szűrővizsgálatok, így a vizeletvizsgálat is, amelyet optimális esetben évente legalább egy alkalommal mindenkinél elvégeztet a háziorvos. Ha valakinél rendszeresen történik vizeletvizsgálat, akkor időben fény derülhet arra, ha vérnyomok találhatók a vizeletben.

Az urológus szakemberekkel készített interjú egyik legfőbb üzenete az, hogy az ember az egészségéért jelentős részben maga felel. Ez érvényes a húgyhólyagdaganat vonatkozásában is. Mellőzzék tehát a dohányzást, minél hamarabb dobják el a cigarettát, és amennyiben hólyagrákra utaló jelet tapasztalnak, azonnal forduljanak urológushoz!

A cikk megjelenését a Péterfy Sándor Utcai Kórház Urológiai Osztály Egészségügyi Alapítványa támogatta.