Gyógyítás
Új szempontok az influenza elleni immunizálásban
.jpg)
Az iskolások és családtagjaik beoltásával lehet legeredményesebben megfékezni az új influenzajárványt – állítja a Science magazinban a közelmúltban publikált amerikai tanulmány, amely abból indul ki, hogy a gyermekek továbbadják a vírust szüleiknek, akik aztán a társadalom többi tagját is megfertőzik.
A világszerte alkalmazott oltási stratégia a tartós betegséggel élők és idősek immunizálását helyezi a középpontba. Ők fogékonyak a leginkább a betegségre, ráadásul a fertőzés esetükben gyakran súlyos szövődményekkel jár. Ezzel szemben a Science folyóiratban publikált, modellszámításokkal alátámasztott új megközelítés a járvány lassításának és mérséklésének jelentőségére világít rá. Az új stratégia az iskolás gyermekek és szüleik védettségének jelentőségét hangsúlyozza, mivel a tapasztalatok szerint ők a fertőzés legfőbb terjesztői. A kutatást az tette időszerűvé, hogy a tavasszal felbukkant H1N1 vírustörzs főleg a fiatalokat támadja meg.
Egy átlagos télen az Egyesült Államokban 85 és 100 millió közötti influenza elleni védőoltást használhatnak fel. Jan Medlock, a Clemson Egyetem matematikus-biológusa és kutatótársa, Alison Galvani a Yale Egyetemről kimutatta, hogy ha legalább 40 millió oltás áll rendelkezésre, legjobban úgy fékezhető meg a járvány, ha az 5 és 19 év közötti gyerekeket és szüleiket oltják be. A potenciális vírushordozók immunizálásával azok köré az elsősorban idős emberek köré is védőhálót vonnak, akik az évi 36 000 halálos áldozat többségét teszik ki a téli időszakban.
Jan Medlock modellezte, hogy mi történne egy olyan világméretű influenzajárvány esetén, mint amilyen 1918-ban a „spanyolnátha”, majd 1957-ben az „ázsiai nátha” volt. A különféle fertőzőképességű vírusok ellen különböző védőoltási stratégiákat vizsgált, hogy kiderítse, hogyan lehet a legtöbb ember megóvni a fertőzéstől a legkevesebb oltóanyaggal. Medlock számításai szerint az új stratégia alkalmazásával a múlt század nagy világjárványai fele annyi áldozatot szedtek volna.
Míg az influenza elleni vakcina a fiatal, egészséges emberek 75–90%-át megvédi a járványtól, addig – egyes kutatók szerint – 65 éves kor felett az oltóanyag kevésbé hatásos, s csupán az idősek 30%-ának használ.
|
Prohászka Zoltán orvos immunológus, az MTA doktora szerint a hagyományos orvosi megközelítést közgazdasági szempontok szerint vizsgálja felül az új elmélet. „Míg a hagyományos módszer alkalmazása igazolható, hiszen a fokozottan veszélyeztetett személyeket a saját érdekükben kell immunizálni, addig a beoltandók szemszögéből az új stratégia jogossága nem ennyire nyilvánvaló. Más oltásokhoz hasonlóan az influenza elleni sem teljesen veszélytelen, így egy jelenleg egészséges, és az esetleges fertőzést nagy valószínűséggel szövődmény nélkül kiálló csoport immunizálását orvosilag nehéz indokolni. Másrészt az egészségüggyel kapcsolatos össztársadalmi kiadások csökkentése érdekében a döntéshozók rákényszerülhetnek, hogy a társadalmi érdekeket az egyéni érdekek fölé helyezzék.” Prohászka Zoltán azt tartja a legfontosabbnak, hogy az új megközelítés esetén se hagyják ki az oltandók köréből azokat, akiknek személyes egészségügyi helyzete indokolja a védelem kialakítását. Hangya Balázs, az MTA KOKI kutatója a hír kapcsán kiemelte, hogy az új oltási stratégia hazai alkalmazását csak Magyarországon reprodukált kutatásokkal tartja indokoltnak. Az új stratégia igazolása ugyanis számos, eddig nem tisztázott szempont figyelembevételét követeli meg, mint például azt, hogy az amerikai társadalom korfája mennyiben tér el a magyarétól, illetve, hogy a múlt századi nagy járványokról vajon elegendő és pontos információ áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy ezekből napjainkra is érvényes következtetéseket vonjunk le. |
