Új irányelvek nehezen kezelhető rheumatoid arthritisben
A telemedicina a korábbinál mindenképpen nagyobb teret érdemelne, főleg a krónikusan gondozott betegek esetében lehet kiváltható vele a személyes jelenlét. Veszélyei is vannak azonban, mert az orvos nem látja a beteget, nem látja a mozgását, a kezét, az ízületeit, nem tudja megtapintani, így fontos megfigyelések elsikkadhatnak. Nem könnyű megtalálni az optimális egyensúlyt – mondta lapunknak prof. dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője.
- JAK-inhibitorok gátlási profiljának klinikai aspektusai rheumatoid arthritisben
- Szeronegatív rheumatoid arthritis
- Együttesen alkalmazott per os nem szteroid gyulladásgátló és lokális ketoprofen-tapasz fájdalomcsillapító hatásának vizsgálata középsúlyos fájdalommal járó regionális mozgásszervi szindrómákban
- A rheumatoid arthritis nem gyógyszeres kezelése
- Új európai guideline a rheumatoid arthritis kezelésében
- A nehezen kezelhető RA betegek kezeléséről szóló ajánlás készült
Tavaly számolt be arról, hogy új irányelvek készülnek a nehezen kezelhető rheumatoid arthritisről. Hol tart most a munka?
Még folyamatban van, csak részben tudtunk elkészülni a magunk elé kitűzött feladattal. Sikerült pontosan körülírni és definiálni a nehezen kezelhető rheumatoid arthritist (RA). Ezt közöltük az Annals of the Rheumatic Diseases című tekintélyes szakfolyóiratban 2020 októberében, és azóta már nagyon sokan el is olvasták. A módszertanról is írtunk két további közleményt. A fő ajánlások azonban még nem jelentek meg, most végezzük rajtuk az utolsó simításokat. Az anyag már teljesen összeállt, reméljük, hamarosan minden szakember számára hozzáférhetővé válik. Ábra segítségével tájékozódhatnak majd a klinikusok, egyszerű lépésekkel segítjük őket a terápiás nehézségek áthidalásában. Újszerű megközelítést adunk számukra, ha nem sikerül sikert elérni a szokásos napi módszerekkel. (Augusztusi lapszámunk megjelenését követően az ajánlás megjelent – a szerk.)
Mi ennek az újszerű megközelítésnek a lényege?
Klinikai döntéshozatali algoritmust készítettünk, lépésről lépésre vesszük végig a buktatókat és a teendőket. Egyszerű, hétköznapi problémák és megoldások is vannak benne. Sorra vettük a felmerülő nehézségek okait, megmutatjuk, hogyan hozható ki minden a gyógyszeres és a nem gyógyszeres kezelésből. Az algoritmus nem kizárólag a gyógyszeres kezelésről szól, magában foglalja a nem gyógyszeres lehetőségeket is, mintegy keretbe foglalja az egész problémakört. Részletes útmutatást adunk arról, hogy mit, hogyan, milyen sorrendben kell tennie az orvosnak, hogyan értékelje az eredményt és milyen következményekkel számoljon.
Hogyan változtatta meg a Covid az életeteket, mit őriztek meg a járvány során szerzett tapasztalatokból?
A járvány nagyon megváltoztatta minden praktizáló orvos munkáját. Mi a kórházunkban nagy ágyszámon kezelünk fekvő- és ambulánsan járóbetegeket. A járvány idején az ágyszámunk radikálisan csökkent, csak néhány ágyon tudtunk reumatológiai ellátást nyújtani. Emiatt a súlyos betegekre koncentráltunk, az életmentő gyógyszereket tudtuk beadni, és esetenként a normál életminőség fenntartásához szükséges kezelések folytak. A többi beteg sajnos nem került be a kórházba, ennek következményeit egyelőre fel sem tudtuk még mérni. Az ambuláns ellátás kevésbé esett vissza, mert a profil soha nem szűnt meg teljesen. A kardiológiai osztállyal összevonva működtünk, segítettük egymást, így a legsúlyosabb betegeket el tudtuk látni.
Az orvosoknak is nehéz tapasztalat volt a Covid. Jórészt a reumatológiai centrum orvosai dolgoztak az osztályon, és számukra szokatlan problémákkal kellett megküzdeni. Büszke vagyok a kollégákra, akik nagyon jól megoldották a feladatot folyamatos ügyeletet is biztosítva, ami szintén jóval megterhelőbb volt a megszokott reumatológiai ügyeletnél. Aztán idén a védőoltások beadásából is bővel kivettük a részünket. A járvány hatása a telemedicina széles körű használata. Telemedicinális módszerekkel zajlott a nehéz időkben a gyógyszerfelírás, javaslat kiadása, vérvételt, képalkotó vizsgálatokat tudtunk így rendelni. A telemedicina a korábbinál mindenképpen nagyobb teret érdemelne, főleg a krónikusan gondozott betegek esetében lehet kiváltható vele a személyes jelenlét. Veszélyei is vannak azonban, mert az orvos nem látja a beteget, nem látja a mozgását, a kezét, az ízületeit, nem tudja megtapintani, így fontos megfigyelések elsikkadhatnak. Nem könnyű megtalálni az optimális egyensúlyt. A reumatológiában fontos a személyes találkozás, a gyakoriságáról és a telemedicina alkalmazásáról a beteggel egyeztetve, személyre szabottan kell az orvosnak döntenie. Ha krónikus beteg esetében tervezett kezelés zajlik, amelynek során a beteg rendszeresen felkeresi az orvost, de ezenkívül extra panasza jelentkezik, akkor tanácsot tudunk neki a távolból adni, ez még egy hasznos terepe lehet a telemedicinának.
Az egészségügyben a legnagyobb változást a járvány mellett az új szolgálati jogviszony bevezetése jelentette. Milyen hatása volt a reumatológiára?
Összességében pozitív változást hozott, mert bár vannak vitás kérdések, a bérek rendezése nagy előrelépés.