Új cél: a rák meggyógyítása 2020-ig

Majdnem fél évszázaddal azután, hogy Richard Nixon amerikai elnök háborút hirdetett a rák ellen, Barack Obama elnök is bejelentette, hogy a kutatást fel kell gyorsítani, hatékonyabbá kell tenni, és 2020-ig meg kell találni a gyógyírt az évente 600 000 amerikai halálát okozó betegségre. A National Cancer Moonshot Initiative elnevezésű kezdeményezésre a Fehér Ház 1 milliárd dollárt irányzott elő, a program vezetését Joe Biden alelnök vállalta, akinek tavaly halt meg a fia agytumor miatt.

Egy hasonló nevű program (Cancer MoonShot 2020) egyébként már 2012-ben elindult a University of Texas rákkutató központjában a sebész és biotechnológiai milliárdos Patrick Soon-Shiong vezetésével, az elnöki program erre a kezdeményezésre épül, és igénybe veszi Soon-Shiong tanácsait. Az általános megfogalmazás – a rák gyógyítása – konkrét célkitűzést is takar: 20 különféle tumortípusban szenvedő 20 000 beteg részvételével szándékoznak 2-es fázisú klinikai vizsgálatokat indítani a következő 3 év során, ezt követi majd a 3-as fázisú vizsgálatok kivitelezése, amik célja hatékony immunterápia, konkrétan tumorellenes oltás (erre utal az elnevezésben szereplő shot szó) kifejlesztése 2020-ig.

Mint a tumorellenes összefogásról beszámoló Journal of the American Medical Association (JAMA) írja, a sikeres üzletember Soon-Shiong egyben a University of California, Los Angeles (UCLA) professzora. A Dél-Afrikában kínai bevándorlók gyermekeként született orvos nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 1993-ban az 1-es típusú diabétesz kezelése érdekében végrehajtotta az első kapszulázott humán szigetsejt-transzplantációt, majd kifejlesztette az abraxane nevű, fehérje nanorészecske hordozó technológiát, amit az FDA áttételes emlő-, tüdő- és előrehaladott hasnyálmirigy-rák kezelésére fogadott el.

A JAMA legutóbbi száma interjút közöl Soon-Shionggal (Surgeon, Scientist, and Entrepreneur: One Man’s Fight Against Cancer), amiben a professzort a Cancer MoonShot 2020-ről és a National Cancer Moonshot Initiative-ről, valamint a rákterápia ígéretes új irányvonalairól kérdezik. Ebben Soon-Shiong elmondja, hogy az alelnökkel fia betegsége kapcsán, 2015-ben beszéltek először, akkor Biden felajánlotta, hogy segít a kutatás előrevitele érdekében, amiben csak tud, így 2015 végén megszervezett egy megbeszélést az FDA, a Nemzeti Rákkutató Intézet, a gyógyszergyártók és a rákkutatók részvételével, amin megegyeztek abban, hogy együtt fognak működni az immunterápia kifejlesztése érdekében, és megengedik, hogy a fejlesztés alatt álló szereik különböző kombinációkban is vizsgálhatók legyenek.

Miért nem sikerült eddig a rák gyógyítása?

Soon-Shiong véleménye szerint ennek az az oka, hogy rossz feltételezésekkel láttunk neki, így pl. azt gondoltuk, hogy a rák egyetlen klónból fejlődik ki, és ezt feltételezve a matematikai analízis eredménye azt sugallta, hogy a tumor lineáris növekedésére számíthatunk, ezért ha a beteget a maximális, még tolerálható dózisú kemoterápiában részesítjük, megöljük a rákos sejteket, és eközben remélhetőleg életben marad a beteg. Azóta azonban kiderült, hogy a rák multiplex, heterogén klónokból álló betegség, és a kemoterápia nemcsak a ráksejteket pusztítja, de tönkreteszi a páciens immunrendszerét is, továbbá olyan ellenálló klónok szelekcióját eredményezi, amelyek aztán metasztázisokat alakítanak ki.

Miért gondolják, hogy most sikerülni fog a rák legyőzése?

Most, hogy már tudjuk, a rák multiplex, heterogén klónokból álló betegség, és képesek vagyunk megmérni a rákos sejtek által termelt fehérje-biomarkerek szintjét, azt is meg tudjuk állapítani, rendelkezik-e az adott beteg rezisztens klónokkal, továbbá a számítási kapacitás óriási növekedése révén arra is képesek vagyunk, hogy megtaláljuk a rákos sejtekben azt az abnormális DNS-szekvenciát, ami csak az adott betegre jellemző. Így nem valószínűtlen, hogy 2020-ra hatékony védőoltást tudunk kifejleszteni. Ennek háromféle módja is van; egyrészt aktiválhatjuk a természetes ölősejteket, így a szervezet maga állítja elő az antitesteket, másrészt egy speciális antitest szervezetbe juttatásával beindíthatjuk a szervezet saját védekezését, a harmadik lehetőség pedig az oltás szervezeten kívüli létrehozása vektor segítségével.

Soon-Shiong szerint a legígéretesebb a harmadik módszer, amikor pl. adenovírus vektor segítségével tálaljuk fel a beteg rákos sejtjeire speciálisan jellemző DNS-szekvenciát, megtanítjuk a felismerésére a dendritikus sejteket, és memóriasejtek kialakulását is biztosítjuk. Mindhárom módszert számos klinikai vizsgálat teszteli már jelenleg is.

Az abraxane alkalmazását sikerként lehet-e elkönyvelni?

Bár az eljárás az áttétes hasnyálmirigyrák kezelési standardja lesz hamarosan világszerte, azt nem úgy használják, ahogy Soon-Shiong szerint kellene: nem alacsony dózisban adagolják a betegeknek, hanem a maximális tolerálható dózisban, így a kezelés nem éri el a célt, nem valósul meg az immunrendszer megőrzése. A helyes megközelítés a standard kemoterápiás szerek megfelelő sorrendben megvalósuló kombinálása lenne, ugyanakkor a gátló sejtek gátlása checkpoint inhibitorokkal, nem citotoxikus hatás elérése, hanem inkább immunmoduláció.

Mi a Cancer Moonshot program különlegessége?

A program egyrészt infrastrukturális támogatást nyújt a kutatáshoz, mivel pl. óriási az adattárolási igény. Támogatásban fog részesülni minden intézmény, amelynek szuperszámítógépre van szüksége. Másrészt a program a jelenleg 1, 2 és 3-as fázisban lévő molekulákat minden résztvevő számára elérhetővé fogja tenni, és az eredmények mindenki számára elérhetők lesznek egy olyan portálon, ahol kommunikálni is lehet. A harmadik, egyben legfontosabb tényező épp ez utóbbi, a szakemberek együttműködésének biztosítása. Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a jövőbeli eredményekhez ne csak a gazdagok juthassanak hozzá.