Utolértük a jövőt

Gondolták volna, hogy a sebészeti cérna is lehet okos? Amerikai kutatók kikísérletezték az intelligens orvosi cérnát, amely szenzorként figyeli, miként heged a seb, s ha bajt észlel, riasztja a kezelőorvost: valamely digitális kütyüjére jelet küld. Az okossebészkés pedig már vágás közben analizálja a szövetet, rákos-e vagy sem. Nem mellesleg: az intelligens onkológiai szike feltalálója Takáts Zoltán vegyészdoktor.

Az evőeszközöket is javában „okosítják” a mérnökök. Van már olyan villa, amely megóv a habzsolástól: rezeg a kezünkben, pirosan villog, ha egészségtelenül gyorsan és sokat eszünk. Hasznos lehet ételallergiásoknak és a diétázóknak is az élelemelemző kézi szkenner: két perc alatt kimutatja a táplálék összetevőit, kalória- és zsírtartalmát. Kifejezetten a Parkinson-kórban szenvedőknek segít a remegést ellensúlyozó kis szerkezet, amihez villa, kés, kanál is hozzáilleszthető.

Egyre terjednek és mind olcsóbbak a vérnyomásmérő gyűrűk, pulzusszámláló karórák, alvásfigyelő fejpántok. De mindig lesznek legújabb okoskellékek – japán találmány az okostetkó: fluoreszkál, ha esik a vér glükózszintje.

Az okoskontaktlencse pedig „kiolvassa” a könnyből, mennyi a vércukorszint, és az eredményt a mobiltelefonra küldi.

Egyáltalán: vannak a technológiai fejlesztéseknek etikai és morális határai az egészségügyben? Meddig lehet digitálisan beavatkozni az emberi szervezetbe? Hagyjuk, hogy az okosgépek vezessenek minket?

– Komoly felelősség, hogyan fordítsuk a digitális technológiákat okosan a saját hasznunkra – válaszolja Meskó Bertalan. – Ennek hatásairól folyamatosan beszélnünk kellene, nehogy emberi kapcsolatok nélküli, puszta üzleti érdekek vezérelte szolgáltatórendszerré merevedjen az egészségügy.

A teljes cikk