Tévhitek a rákbetegek sugárkezeléséről
A mai sugárterápiás berendezések jóval kevesebb mellékhatást okoznak, mint az évtizedekkel ezelőtt használt eszközök, írja a Rákgyógyítás.
Sok tévhitet kell eloszlatni időről-időre a sugárkezelésekről. Ugyan a magyar szóhasználat a „sugárzás” szót használja, de a széles körben alkalmazott, nagy méretű gépekkel (lineáris gyorsító) keltett sugárnyalábokkal végzett kezelések során semmilyen radioaktív „sugárzó” anyag nem kerül a szervezetbe. A beteg nem válik sugárzóvá, nem hordoz semmiféle veszélyt a környezetében élő felnőttekre vagy gyerekekre. Ettől eltérő módszer a ritkábban alkalmazott belső besugárzás (brachyterápia, üregi vagy szövetközi besugárzás), amikor valóban radioaktív szilárd részecskéket ültetnek be, amelyek meghatározott idő alatt adják le a kívánt dózist egy milliméter-pontossággal meghatározott célterületre.
A Rákgyógyítás Magazinban a sugárkezelések legfontosabb tudnivalóiról a szegedi onkoradiológiai klinika sugárterápiás részlegvezetője ad számot, míg a nyíregyházi onkológia munkatársai arról számolnak be, hogyan készítik fel a betegeket a sugárkezelésre egy tréning során. Egy kecskeméti interjúban egy életműdíjas pszichiáter főorvos beszél arról, mit tehetnek az orvosok, illetve mit tehetnek maguk a betegek a lelki egyensúly megtartásáért és miben segítheti ez a gyógyulást. A lap riportot közöl egy tüdőrákból sikeresen meggyógyult tanárnőről és egy harmincas éveiben járó, mégis gyomorrákkal szembesült férfi egészségért folytatott küzdéséről, továbbá a magazin ír a mieloma multiplex nevű vérképzőrendszeri daganattal szembesült betegek javuló életkilátásairól is.
A ingyenes, nyomtatott újság 15 ezer példányban eljut országszerte az onkológiákra és a betegszervezetekhez. A lap kiadója a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány, szakmai partnere a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.
A lapszám minden cikke online is elérhető: Rákgyógyítás Magazin 2023/1.
