Retardált gyerek nem kaphat vesét
Egy hároméves kislány, Amelia River senkitől nem kaphat vesét. Se most azonnal, se hamarosan, se pár év múlva, se semmikor.Erről ugyanis elvi döntés született. Amelia ugyanis szellemileg visszamaradott.
- Aki 15 évet túlél, az meg is marad
- Vesekárosító táplálékkiegészítők 16./TOP50
- Akut és krónikus veseelégtelenség klinikuma
- Szervátültetés után kétszeres a rák kockázata
- Vigyázz a vesédre, hogy megvédd a szívedet! A veseátültetés után is!
- Nem muszáj veseátültetés után élethosszig gyógyszert szedni
- Életet mentene veséjével a fogvatartott
A kislány ritka genetikai rendellenességben szenved, aminek Wolf−Hirschhorn-szindróma a neve. Betegsége folytán csak vesetranszplantáció menthetné meg az életét, ezt azonban a philadelphiai gyermekkórház orvosai kerek perec megtagadták tőle.
Az ok: a kislánynak nemcsak a veséje beteg, hanem értelmi fejlettsége is jóval elmarad kortársaitól. Nos, az orvosok pedig éppen erre hivatkozva nem engedélyezik a transzplantációs listára való felvételét: azt mondják, Amelia „mentálisan retardált”, ezért nincs értelme a beavatkozásnak, nem kaphat vesét – írja a Gyermekévek a Nőstények.com oldal cikke alapján.
Pedig szülei még azt sem várják, hogy a szokásos menet szerint kerüljön Ameliának vese, hanem felajánlották, hogy saját maguk keresnek alkalmas donort a transzplantációhoz. A család szerint azonban orvosuk állítólag azt mondta, hogy ez esetben sem hajlandó elvégezni a műtétet.
A Rivera-szülők a wolfhirschhorn.org oldalon írták le megpróbáltatásaikat: Eszerint „a szokásos ellenőrzés során megkérdeztük az orvost, mennyi ideje van még Ameliának, amíg vesetranszplantációra szorul. Azt válaszolta, hogy fél-egy év. Meginvitált bennünket, hogy vegyünk részt a transzplantációs team megbeszélésén. Már a találkozó elején észrevettem egy papírt az asztalon, melyen lila színnel kiemelve szerepelt, hogy „mentálisan retardált”. Amikor elhangzott, hogy Amelia nem kaphat vesét, a papírra mutatva megkérdeztem: ezért? Igen, ezért − hangzott a válasz. Egész testemben remegni kezdtem, amikor tudatosult bennem, hogy reményünk sem lehet felkerülni a transzplantációs listára soha − pusztán azért, mert Amelia szellemileg elmaradott. Nem baj − álltam fel −, ha mi nem vagyunk alkalmasak donornak, akkor körülnézünk a tágabb családban, és valakit biztosan találunk, aki Ameliának ajándékozza a veséjét. NEM – hangzott a válasz. − Amelia egyáltalán nem alkalmas a transzplantációra, mert mentális állapota miatt soha nem érhető el nála megfelelő életminőség. Mindezt lassan tagoltan, hangosan mondták – mintha csak nagyot hallanék. Ezzel halálra ítélték, mert ha Amelia nem kap vesét, hamarosan meghal. Hagyjuk meghalni csak azért, mert „mentálisan retardált”?”
Az anya nyomására az orvos végül belement abba, hogy a következő havi team-megbeszélés elé viszi Amelia esetét, ahol szavaznak arról, hogy elvégezhető-e a kislánynál a transzplantáció vagy sem. Ha nemleges lesz a válasz, akkor már csak az etikai testülethez való fellebbezés marad a szülőknek.