Aki 15 évet túlél, az meg is marad
2012 márciusában egy új, műszívkezelésre szolgáló részleget nyitnak a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjében, s az egyetem reméli, hogy helyet adhat az Ausztriából hazahozni tervezett tüdőátültetéseknek is.
Mindez azon a sajtótájékoztatóval egybekötött tudományos ülésen hangzott el, amelyet a húsz évvel ezelőtti első hazai szívátültetés alkalmából rendeztek a Városmajori Klinikai Tömbben. A rendezvényen – amelyen jelen volt Schwartz Sándor, aki Szabó Zoltán professzor és csapata jóvoltából 1992 január 3-án “született újjá” – a többi közt elhangzott: bár a hazai túlélési eredmények az első években rosszabbak a nemzetközi átlagnál, a tizedik év körül mindez kiegyenlítődik, tíz év után pedig egyértelműen az itthon operált újszívesek túlélési eredményei jobbak. Tizenöt év körül van egy plató: aki 15 évvel az átültetés után még él, az életben is marad – fogalmazott Szabolcs Zoltán professzor, aki a programot a második szívátültetéstől vezető Bodor Elek professzortól vette át a statéfát, még 2003-ban.
A világ első szívtranszplantációja óta mintegy 100 ezer ilyen beavatkozás történt a világban. Magyarországon eddig 207 esetben ültettek be új szívet, és a betegek csaknem fele ma is él. A szívelégtelenség végső stádiumának elfogadottan leghatékonyabb gyógymódjául szolgáló szívtranszplantációk közül 190-et a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikáin végeztek el. Mint prof. dr. Merkely Béla klinikaigazgató emlékeztetett: öt alkalommal a szív mellett egyidejűleg vesét is átültettek, három alkalommal pedig a betegek ismételt beavatkozásban részesültek.
Az eredményeket elemezve Szabolcs Zoltán professzor kiemelte: mind a beavatkozások számának emeléséhez, mind pedig az egy éven belüli halálozás csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna, ha a mainál több beteg lenne várólistán. Vas “vármegyéből” az elmúlt 20 évben például mindössze egyetlen, Békésből 3, Csongrádból pedig négy esetben jeleztek beültethető szívet; 1992 óta nem is volt olyan nap, amikor 25-nél többen vártak volna hivatalosan is új szívre. Pedig, ha többen vannak a várólistán, a beültethető szív könnyebben megtalálhatja a legmegfelelőbb recipienst. Addig pedig, míg a szívelégtelen betegek új szívet kaphatnak, a műszív jelentheti az egyik átmeneti megoldást.
Az első műszívet 2008-ban ültették be ugyancsak a városmajori klinikán, s 2012 márciusától egy újonnan kialakított, műszív kezelésre berendezett osztály kezdheti meg működését a klinikai tömbben – mondta el Merkely Béla. Mint azonban azt az egyetem rektora, prof. dr. Tulassay Tivadar hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a hazai transzplantációk 60-80 százalékát a Semmelweis Egyetemen végzik. Azt remélik, hogy a szaktárca tervei szerint hazahozandó tüdőátültetések majdani végzésére is a Semmelweis Egyetem kap majd jogosultságot.
