hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés
hirdetés

Probiotikumok piaca: bizonyított és vélelmezett eredményesség

Egy felnőtt ember emésztőcsatornája közel 7-9 méter hosszú, s átlagosan 400-500 baktériumfaj népesíti be. Ezek a mikroorganizmusok alkotják a természetes bélflóránkat, amelyet definiálhatunk úgy is, mint az ember szimbiotikus társa az egészségmegőrzésben (34).

A bélflóránk számos funkciót képes befolyásolni, mint a bélrendszer fejlődését, a gasztrointesztinális motilitást, gyógyszerek metabolizmusát. Számos tanulmány igazolja, hogy a bélflóra összetételének megváltozása számos betegséggel összefügghet, mint az antibiotikummal asszociált hasmenés (1), az irritábilis bél szindróma, a vastagbélrák, Crohn- betegség, a 2-es típusú diabetes mellitus (16) vagy az elhízás (34).

Bélflóránk igen érzékeny, életmódunkkal, különféle antibiotikumok használatával, illetve pre- és probiotikumok fogyasztásával modulálható aktuális összetétele (29).

Feltételezhetjük, hogy ha a megbomlott bélflóra rizikótényező bizonyos betegségek kialakulására, akkor annak visszaállítása terápiás hatással bírhat (34).

A probiotikumok

A probiotikum a, FAO/WHO meghatározása szerint olyan megfelelő számban jelen lévő, élő mikroorganizmusokat jelent, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. A klinikai vizsgálatok során felhasznált mennyiségekből arra következtethetünk, hogy napi 5×109 kolónia formáló egység (CFU) bevitele szükséges legalább 5 napon keresztül (1).

Ahhoz, hogy a probiotikumok nagyobb valószínűséggel kifejtsék jótékony hatásaikat, sokszor prebiotikumokat is alkalmaznak. A prebiotikumok olyan, az emberi szervezet számára emészthetetlen táplálékalkotók, melyeket a bélbaktériumok képesek bontani, ezáltal elősegítik azok növekedését és az újonnan bevittek megtelepedését a bélben. Azokat a termékeket, melyekben a probiotikumok és a prebiotikumok egyszerre vannak jelen, szinbiotikus termékeknek nevezzük (35).

A probiotikumok hatásosságát a beviteli forma is meghatározhatja. Egy vizsgálatban több törzs bevitele történt, különböző termékekkel (joghurt, kapszula, sajt). Eredményként megfigyelhető volt, hogy bizonyos törzsek a joghurttal való bevitel után jelentősebb mennyiségben jelentek meg a székletben, mint a kapszulát vagy sajtot fogyasztó csoportban.  A joghurtot kapó csoportban voltak legtovább jelen a székletben a baktériumok (27).

Felhasználási lehetőségek:

1. Vírusos, bakteriális, illetve Aantibiotikum-kezeléshez társuló hasmenések (Antibiotic Associated Diarrhoea, AAD)

A probiotikumok hatásos kiegészítői a hasmenések kezelésének. Az eddigi vizsgálatok a Lactobacillus GG és a Sacharomyces boulardii hatékonyságát emelik ki. Egy nemrég készült metaanalízis szerint a hét napnál tovább tartó hasmenés gyakorisága szignifikánsan csökken Sacharomyces boulardii szedése mellett [Szajewska H, Skorka A, Dylag M. Meta-analysis: Saccharomyces boulardii for treating acut diarrhoea in children. Aliment Pharmacol Ther 2007; 25: 257–264.38]. A hasmenés kialakulása megelőzésének tekintetében klinikai vizsgálatok igazolták további probiotikumok: S. thermophilus, L. bulgaricus, L. acidophylus és B. bifidum preventív hatásait is [Marteau PR, de Vrese M, Cellier CJ, et al. Protection from gastrointestinal diseases with the use of probiotics. Am J Clin Nutr. 2001; 73 (2 Suppl): 430S-6S.39].

A vírusos hasmenések tanulmányozása során bizonyítottá vált a probiotikumok adásának előnyös volta a csecsemőkori rotavírus okozta hasmenésben, átlagosan 25 órával csökkentve a hasmenés időtartamát. Igazolást nyert az is, hogy a probiotikumok elsősorban a vírus okozta hasmenésre gyakorolnak dózisfüggő módon kedvező hatást, míg az invazív baktériumok okozta hasmenést kevésbé befolyásolják [Szajewska H, Setty M, Mrukowicz J, et al. Probiotics in gastrointestinal disease in children: hard and not-so hard evidence of efficacy. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2006; 42: 454–475.40, 41].

Szajewska H, Mrukowicz JZ. Probiotics in the treatment and prevention of acute infectious diarrhea in infants and children: a systematic review of published randomized, double-blind, placebo-controlled trials. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2001; 33 (Suppl 2): S17–S25.]. A fertőzéses eredetű kórképek kezelése során alkalmazott antibiotikumok nem csak a kórokozó baktériumokra vannak hatással, hanem a szervezetünkkel szimbiózisban élőkre is. Alkalmazásuk hátrányos hatással van az intesztinális baktériumflóránkra, ami a betegség utáni lábadozás elhúzódásához vagy hasmenéshez vezet (1). Az antibiotikum-terápiában részesülők 5-30 %-ánál jelentkezik az antibiotikum-kezeléssel összefüggő hasmenés (AAD) (37), gyermekeknél az arány magasabb, 11-40% (32). Klinikai lefolyása az enyhe hasmenéstől a súlyos, akár letális szövődményekkel járó formákig terjedhet (28). Bármely antibiotikum alkalmazása során felléphet (20).

Az AAD kialakulása akár 52%-kal csökkenthető probiotikumok alkalmazásával (28).

Hat placebo kontrollált tanulmányból négyben kimutatható volt a Lactobacillus GG alkalmazásának jótékony hatása az AAD megelőzésére (9). Egy 2007-ben végzett vizsgálat során az L. casei, L. bulgaricus és S. termophilusegyüttes alkalmazásával sikerült kimutathatóan csökkenteni mind az AAD, mind a Clostridium difficile okozta hasmenést (10).

Megállapíthatjuk, hogy ajánlott a probiotikumok alkalmazása AAD megelőzésére, hiszen a klinikai vizsgálatok során sok törzs ért elkedvező hatást (L. acidophilus, bulgaricus, reuteri, casei, plantarum, rhamnosus GG, B. longum, infantis, brevis, S. boulardii, Bacillus clausii, E. faecium), a hasmenést kiváltó antibiotikumtól függetlenül (33).

 2. Elhízás

A bélflórának, így a probiotikumoknak is kiemelt szerepük van az anyagcsere-egyensúly fenntartásában. Ma már globális probléma az elhízás, aminek hatására az egyéb anyagcsere-zavarok, mint például a 2-es típusú cukorbetegség pervalenciája is nő (34).

A sovány és az elhízott emberek bélflórájában minőségi és mennyiségi eltéréseket figyeltek meg. A megváltozott bélflóra fogyás hatására visszaalakul. Ez a megfigyelés arra enged következtetni, hogy a megváltozott bélflóra visszaállítása segíthet rendezni a súlytöbbletet (17).

Terhesség során a fiziológiás zsírnövekedés a 3. trimeszterben összefüggésben lehet a megváltozott mikrobiotával (14). Santacruz és csoportja súlyosan elhízott várandós nők bélflóráját vizsgálták, amiben több volt a Staphylococcus, Enterobacteriaceae, és Escherichia coli, és kevesebb Akkermansia muciniphila és a Bifidobacterium, mint a kontollcsoportban (26). Követéses vizsgálatban csecsemők bélflóráját elemezve kiderült, hogy az alacsonyabb Bifidobacterium és magasabb St. aureus számmal bíró csecsemők 7 éves korukra kövérebbek lettek, mint azok, akiknél a Bifidibacteriumok Bifidobacteriumok túlsúlya dominált (12).

 3.                 Allergia

Az egészséges újszülöttek steril emésztőrendszerrel jönnek világra, először a szülőcsatornában kontaminálódnak baktériumokkal. A természetes szülés során a normális vaginális és enterális flórából az újszülött bélcsatornájába Lactobacillusok és Bifidobacteriumok jutnak, valamint az anyatejes táplálás során bekerülő oligoszacharidok mint prebiotikumok komoly szerepet játszanak az egészséges bélflóra kialakulásában, így az immunrendszer érésében is (34).

A steril bélrendszer kolonizációja létfontosságú az orális allergénekkel szembeni tolerancia kialakulásában (6). Ezt támasztja alá az a megállapítás, hogy a császármetszéssel született gyerekekben gyakrabban fejlődik ki allergiás rhinitis és asztma, mint a természetes úton születőknél (24). A probiotikumok a bélnyálkahártya felszínén kölcsönhatásba lépnek az antigén-prezentáló DC-sejtek Toll-like receptoraival, egy olyan intercelluláris szignált aktiválva, amely az immuntolerancia irányában ható Treg sejtek és a természetes védekező immunválaszt segítő Th1-sejtek citokintermelését serkenti. Az így kialakult DC-sejtek korai citokinkörnyezete szabja meg, hogy a későbbiekben normális gyulladásos reakciók vagy allergiás, atópiás jelenségek válnak-e dominánssá az antigének hátasára hatására (31, 19). Egy finn tanulmányban az anya, majd a csecsemő is Lactobacillus GG kiegészítést kapott, ezáltal 50%-kal csökkent a korai atópiás dermatitis prevalenciája (13). Probiotikumok együttes használatának is jótékony hatását írták le. L. GG, L. rhamnosus LC 705, B. breve 99 és P. freudenreichii ssp. shermanii JS keverékét a szülés előtt az anyának adva 4 hétig, majd születés után 6 hónapon keresztül a gyermeknek adagolva 2 éves követés után az ekcéma incidenciáját 32%-ról 26%-ra csökkentette (15).  Az atópiás gyerekek kezelése probiotikummal nemcsak a bőrtüneteket, hanem a gasztrointesztinális panaszok gyakoriságát is jelentősen csökkentheti (25).

 4. Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális bélbetegség, jellemző tünetei a legalább három hónapja fennálló, visszatérő, legalább 3 nap/hó gyakorisággal jelentkező hasi fájdalom, diszkomfortérzéssel és székelési zavarokkal.

Jelentőségét magas prevalencia hangsúlyozza, amely átlagosan 3–24% közötti, a fejlettebb ipari országokban gyakoribb előfordulással (4). A betegség leginkább a 18-–34 éves korcsoportot érinti (30) nőkben 2-4-szer jellemzőbben jelentkezik (23).

Számos lumináris faktor, mint például a bélflóra, a bevitt étel, vagy az epesavak, növelhetik a bél permeabilitását, ami miatt létrejövő immunválasz fontos szerepet játszhat az IBS-ben fellépő hasi fájdalom és megváltozott székelési szokások kialakulásában (2). Prospektív vizsgálatok alapján megjelenésében heveny gastroenteritis is szerepet játszhat, 7–32%-ban ún. „posztinfekciózus” IBS alakulhat ki a lezajlását követően (4).

A probiotikumok a tünetek csökkentése mellett, a vélelmezett kialakulási okokból számos befolyásolására képesek (3). Antibakteriális anyagok termelésén keresztül gátolják a patogén baktériumok megtelepedését, gyulladást és bélpermeabilitást csökkentő hatásuk is ismert (21).

Bifidobacterium infantis 35624 csökkentette a proinflammatorikus citokinek mennyiségét és a tünetek erősségét IBS-ben (22), és szignifikáns (20%) globális javulást okozott a placebo termékkel szemben (36). A Bifidobacterium animalis DN-173010 javíthatja az IBS-es betegek életminőségét (7), míg a L. rhamnosus GG, L. rhamnosus Lc705, P. freudenreichii ssp. shermanii JS, B. breve BBb99 együttes alkalmazása esetén is a tünetek javulását figyelték meg (11).

Egyéb kezelések kiegészítéseként:

A probiotikumok alkalmazása számos más kezelés kiegészítéseként is hasznos lehet.
Ismert például, hogy a Clostridium difficile okozta hasmenés (Clostridium Difficile-Associated Diarrhea/ CDAD) mennyire visszavetheti a kezelés hatásosságát számos betegségben, így például a haematológiai és az onkológiai gondozottak esetében (5). Egy újabb kutatás arra enged következtetni, hogy a radioonkológiai betegek is jelentősen ki vannak téve ennek a fertőzésnek. A fertőzés következményeképp a CDAD-s betegek 42%-ánál meg kell szakítani a radiológiai kezelést, ami jelentősen csökkentheti a kezelés hatékonyságát. Bronchiális Bronchialis carcinoma esetében például a megszakítás miatt fellépő minden plusz nappal 2%-kal nő a halál esélye (18). Ezért nagyon fontos a CDAD megelőzése, a rizikófaktorok csökkentésével és probiotikumok használatával (8).

Összefoglalás:

Napjainkban egyre inkább körvonalazódni látszik a probiotikumok széles körű felhasználásának lehetősége. Sok esetben a már kialakult betegségek, mint például az akut hasmenés, az irritábilis bél szindróma, a különböző allergiák vagy az elhízás, esetén az előírt terápia kiegészítéseként számos tünet csökkentésében részt vesznek, növelve ezzel a betegek életminőségét.

Emellett fontos kiemelnünk a megelőzésben betöltött szerepét is. Véleményünk szerint a prevenció adta lehetőségekre is oda kell figyelni, hiszen sokszor könnyebb és minden esetben kifizetődőbb megelőzni a betegségeket, főleg, ha ennek érdekében csupán finom, probiotikumtartalmú élelmiszert kell fogyasztani a megfelelő mennyiségben, formában és időtartamban.

 

Irodalomjegyzék:

1)                 Arató A: Az antibiotikum antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés megelőzése és kezelése. Metabolizmus. 2012. X. 3;175-–177.

2)                 Barbara G, Stanghellini V.:: Biomarkers in IBS: when will they replace symptoms for diagnosis and management? Gut. 2009 Dec; 58(12):1571-–5.

3)                 Barbara G, Zecchi L, Barbaro R, Cremon C, Bellacosa L, Marcellini M, De Giorgio R, Corinaldesi R, Stanghellini V.:: Mucosal permeability and immune activation as potential therapeutic targets of probiotics in irritable bowel syndrome. J Clin Gastroenterol. 2012 Oct; 46 Suppl:S52-–5.

4)                 Barbara, G.:: Irritable bowel syndrome. Gastroenterology Symposium/ Neurogastroenterology: From basic science to clinical application. Barcelona, 2005. 03. 12.

5)                 Blot E, Escande M, Besson D, Barbut F, Granpeix C, Asselain B, Falcou MC, Pouillart P: Outbreak of Clostridium difficile-related diarrhoea in an adult oncology unit: risk factors and microbiological characteristics. J Hosp Infect. 2003, 53:187-–192.

6)                  Grüber C: Probiotics and prebiotics in allergy prevention and treatment: future prospects. Expert Rev Clin Immunol. 2012;, 8(1):17-–9.

7)                 Guyonnet DChassany ODucrotte PPicard CMouret MMercier CHMatuchansky C.:: Effect of a fermented milk containing Bifidobacterium animalis DN-173 010 on the health-related quality of life and symptoms in irritable bowel syndrome in adults in primary care: a multicentre, randomized, double-blind, controlled trial. Aliment Pharmacol Ther. 2007 ., 1;26(3):475-–86.

8)                 Hautmann MG, Hipp M, Kölbl O.:: Clostridium difficile-associated diarrhea in radiooncology: an underestimated problem for the feasibility of the radiooncological treatment? Radiat Oncol. 2011 Aug 1;6:89. doi: 10.1186/1748-717X-6--89.

9)                 Hawrelak, J. A., Whitten, D. L., Myers, S. P.:: Is Lactoacillus rhamnosus GG effective in preventing the onset of antibiotic-associated diarrhea: a systematic review. Digestion, . 2005, 72, 51–56.

10)              Hickson, M., D’Souza, A. L., Muthu, N. es és mtsai: Use of probiotic Lactobacillus preparation to prevent diarrhoea associated with antibiotics: randomized double blind placebo controlled trial. BMJ, . 2007, 35, :80.

11)              Kajander KHatakka KPoussa TFärkkilä MKorpela R.:: A probiotic mixture alleviates symptoms in irritable bowel syndrome patients: a controlled 6-month intervention. Aliment Pharmacol Ther. 2005. , 1;22(5):387-–94.

12)            Kalliomäki MCollado MCSalminen SIsolauri E. Early differences in fecal microbiota composition in children may predict overweight. Am J Clin Nutr. 2008, Mar; 87(3):534-–8.

13)            Kalliomakki, M.,, Salminen, S.,, Arvilommi, H. es mtsa: Probiotics in primary prevention of atopic disease: a randomized placebocontrolled trial. Lancet, . 2001, 357, 1076–1079.

14)            Koren O, Goodrich JK, Cullender TC, et al. Host Remodeling of the Gut Microbiome and Metabolic Changes during  Pregnancy. Cell. 2012;, 150:470–80.

15)            Kukkonen K, Savilahti E, Haahtela T, Juntunen-Backman K, Korpela R, Poussa T, Tuure T, Kuitunen M.:: Probiotics and prebiotic galacto-oligosaccharides in the prevention of allergic diseases: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. J Allergy Clin Immunol. 2007 Jan; 119(1):192-–8. 

16)              Lagier J.C, Million M.,, Hugon P.,, Armougom F.,, Raoult D.:: Human gut microbiota: repertoire and variations. Front Cell Infect Microbiol. 2012;, 2:136.

17)            Ley RETurnbaugh PJKlein SGordon JI. Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity. Nature. 2006 Dec 21;444(7122):1022-–3.

18)              Machtay M, Hsu C, Komaki R, Sause WT, Swann RS, Langer CJ, Byhardt RW, Curran WJ: Effect of overall treatment time on outcomes after concurrent chemoradiation for locally advanced non-small-cell lung carcinoma: analysis of the Radiation Therapy Oncology Group (RTOG) experience. Int J Radiat Oncol Biol Phys. 2005, 63:667-–671.

19)            Macpherson AJ, Gatto D, Sainsbury E, Harriman GR, Hengartner H, Zinkernagel RM. A primitive T cell-independent mechanism of intestinal mucosal IgA responses to commensal bacteria. Science. 2000; , 288: 2222-–6.

20)              McFarland LV: Epidemiology, risk factors and treatment for antibiotic-associated diarrhoea. Dig Dis. 1998, 16:292–307.

21)            Ohland CLMacnaughton WK. Probiotic bacteria and intestinal epithelial barrier function. Am J Physiol Gastrointest Liver Physiol. 2010 Jun; 298(6):G807-–19.

22)            O'Mahony L, McCarthy J, Kelly P, Hurley G, Luo F, Chen K, O'Sullivan GC, Kiely B, Collins JK, Shanahan F, Quigley EM.:: Lactobacillus and bifidobacterium in irritable bowel syndrome: symptom responses and relationship to cytokine profiles. Gastroenterology. 2005 Mar; 128(3):541-–51.

23)              Pregun I.,, Herszényi lI.,, Juhász M.,, Miheller P.,, Tulassay Zs.:: Az irritábilis bélszindróma kezelésének új lehetőségei. Orv. Hetil. 2007., 148. évfolyam, 20. szám. 923–928.

24)            Renz-Polster HDavid MRBuist ASVollmer WMO'Connor EAFrazier EAWall MA.:: Caesarean section delivery and the risk of allergic disorders in childhood. Clin Exp Allergy. 2005 Nov; 35(11):1466-–72.

25)            Rosenfeldt, V.,, Benfeldt, E.:: Effect of probiotics on gastrointestinal symptoms and small intestinal permeability in children with atopic dermatitis. J. Pediatr.,. 2004, 145, 612–616.

26)              Santacruz A, Collado MC, Garcia-Valdes L, et al. Gut microbiota composition is associated with body weight, weight gain and biochemical parameters in pregnant women. Br J Nutr. 2010;, 104:83–92.

27)              Saxelin M, Lassig A, Karjalainen H, Tynkkynen S, Surakka A, Vapaatalo H, Järvenpää S, Korpela R, Mutanen M, Hatakka K.:: Persistence of probiotic strains in the gastrointestinal tract when administered as capsules, yoghurt, or cheese. Int J Food Microbiol. 2010, 15;144(2):293-–300.

28)              Sazawal SHiremath GDhingra UMalik PDeb SBlack RE.:: Efficacy of probiotics in prevention of acute diarrhoea: a meta-analysis of masked, randomised, placebo-controlled trials. Lancet Infect Dis. 2006 Jun;6(6):374-–82.

29)            Scaldaferri F, Pizzoferrato M, Pecere S, Forte F, Gasbarrini A. Bacterial flora as a cause or treatment of chronic diarrhea. Gastroenterol Clin North Am. 2012; , 41: 581-–602.

30)            Spiller, R. C.:: Irritable bowel syndrome. British Medical Bulletin, 2005, 72, 15–29.

31)              Szegedi Gy.:: A Toll-receptorok es az epithelialis sejtek. Magy. Immunol.//Hun. Immunol.,. 2004, 3, :4–8.

32)              Turck DBernet JPMarx JKempf HGiard PWalbaum OLacombe ARembert FToursel FBernasconi PGottrand FMcFarland LVBloch K.:: Incidence and risk factors of oral antibiotic-associated diarrhea in an outpatient pediatric population. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2003 Jul; 37(1):22-–6.

33)            Videlock EJCremonini F. Meta-analysis: probiotics in antibiotic-associated diarrhoea. Aliment Pharmacol Ther. 2012 Jun; 35(12):1355-–69.

34)            Wacha J: A bélflóra szerepe az anyagcsere-egyensúly fenntartásában. Metabolizmus. 2012. X. 5;336-–340.

35)              Wacha J.,, Szijártó A.:: Probiotikumok és a terhesség. Orv. hetilHetil. 2011. , 152; 11.420-–426.

36)              Whorwell PJAltringer LMorel JBond YCharbonneau DO'Mahony LKiely BShanahan FQuigley EM.:: Efficacy of an encapsulated probiotic Bifidobacterium infantis 35624 in women with irritable bowel syndrome. Am J Gastroenterol. 2006 Jul; 101(7):1581-–90.

37)              Wiström JNorrby SRMyhre EBEriksson SGranström GLagergren LEnglund GNord CESvenungsson B: Frequency of antibiotic-associated diarrhoea in 2462 antibiotic-treated hospitalized patients: a prospective study. J Antimicrob Chemother. 2001 Jan; 47(1):43-–50.

38)              Szajewska H, Skorka A, Dylag M. Meta-analysis: Saccharomyces boulardii for treating acut diarrhoea in children. Aliment Pharmacol Ther 2007, 25: 257–264.

39)              Marteau PR, de Vrese M, Cellier CJ, et al. Protection from gastrointestinal diseases with the use of probiotics. Am J Clin Nutr. 2001; 73 (2 Suppl): 430S-–6S.

40)              Szajewska H, Setty M, Mrukowicz J, et al. Probiotics in gastrointestinal disease in children: hard and not-so hard evidence of efficacy. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2006; 42: 454–475.

41)            Szajewska H, Mrukowicz JZ. Probiotics in the treatment and prevention of acute infectious diarrhea in infants and children: a systematic review of published randomized, double-blind, placebo-controlled trials. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2001; , 33 (Suppl 2): S17–S25.].

Dr. Csiki Zoltán, Nagy Anikó
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés