Időzített bomba a mérlegen
A stigmatizációt és a halogatását le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.
Magyarországon jelenleg több mint 5,5 millió embert érint a túlsúly, a felnőtt lakosság körülbelül egyharmada pedig elhízással él. A globális előrejelzések még ennél is borúsabb képet festenek: 2030-ra a világ felnőtt lakosságának közel fele küzdhet súlyproblémákkal, így az idei világnap üzenetei sürgetőbbek, mint valaha. A szakmai diskurzus középpontjában idén az a szemléletváltás áll, amely az elhízást nem esztétikai kérdésként vagy elszigetelt állapotként, hanem krónikus és progresszív betegségként definiálja. Ehhez szorosan kapcsolódik a stigmatizáció elleni fellépés, hiszen a negatív társadalmi előítéletek megtörése nélkül nem adhatók hatékony válaszok a problémára. Az érintettek bátorítása és a segítségkérés ösztönzése éppen ezért egyéni és kiemelt társadalmi érdek is, hiszen az elhízás hátterében álló tényezők gyakran túlmutatnak az egyén közvetlen kontrollján. A folyamat ugyanakkor komplex, személyre szabott terápiával kezelhető, különösen korai felismerés és időben elkezdett kezelés mellett. Éppen ezért vált szükségessé egy fontos stratégiai partnerség és egy laikus edukációs projekt – hangzott el az Eli Lilly Hungária keddi kerekasztal-beszélgetésén, ahol az elhízásbetegséghez kapcsolódó társadalmi kihívásokról, a jelenséget övező stigmák hatásairól, valamint az előítéletektől mentes, korszerű szemlélet jelentőségéről beszélgettek a résztvevők.
A hazai adatok aggasztóak, Magyarország az unió tagállamai között a dobogón foglal helyet Málta és Horvátország mellett lakosságarányosan a 30-as BMI feletti kategóriában – mondta Merkely Béla belgyógyász, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora. Az egyetem reprezentatív H-UNCOVER vizsgálata is megerősíti, hogy az obezitás prevalenciája folyamatosan növekszik, 60-70 év között érinti a legtöbbeket, és bár idősebb korban előfordul testsúlyvesztés, az érintettek addigra gyakran már súlyos civilizációs betegségekkel küzdenek, ami jelentősen lerövidíti az egészségben eltöltött évek számát. A tendencia a 80-as évek óta különösen romló, a túlsúlyosak és elhízottak aránya gyakorlatilag megduplázódott, és ebben a nők mutatói ma már a férfiakéval vetekszenek. A következmények drámaiak, hiszen 30-as testtömeg-index felett a férfiak várható élettartama közel 6, a nőké 7 évvel rövidül meg, a hirtelen szívhalál kockázata pedig a férfiaknál háromszorosára, a nőknél hatszorosára emelkedik.
Az elhízás anyagcsere-folyamatokon keresztüli káros hatásai, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az alvási apnoé, valamint a koszorúér-betegségek és a pitvarfibrilláció emelkedő rizikója mellett Merkely Béla részletezte azt is, hogy a szervezetben, különösen a zsigeri, és a szív körül felszaporodó zsírszövet nem csupán raktár, hanem egy állandó, alacsony szintű gyulladásos állapotot fenntartó szövet, amely közvetlenül károsítja a keringési rendszert.
Van visszaút – szögezte le a rektor. A komplex terápia – amely magában foglalja az életmódváltást, a mozgást és a modern gyógyszeres terápiákat is – képes jelentősen csökkenteni a kardiovaszkuláris kockázatot. Már 5-10 kilogrammnyi fogyás is 30 százalékkal mérsékelheti a betegségek előfordulását, így az obezitás elleni küzdelem innovatív megoldásokat igénylő közös ügy. Ennek tükrében az SE és az Eli Lilly Hungária közötti stratégiai együttműködés jött létre, amelynek egyik tartóoszlopa a laikus edukáció erősítése. Tavasszal közös podcast-sorozat indul, amely hiteles, szakmailag megalapozott, mégis közérthető információkkal segíti a lakosságot, hiszen a szakember szerint mindannyiunk közös felelőssége az elhízásról kialakult kép megváltoztatása, amelyhez empátiára és bizonyítékokon alapuló orvoslásra van szükség.
A mozgás fogyás nélkül is gyógyít
Soha nem késő elkezdeni a rendszeres testmozgást, mert a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatásai – például a vérnyomás csökkenése – már néhány hét után jelentkeznek, akkor is, ha a mérleg nyelve még nem mozdul el látványosan – hangsúlyozta Vágó Hajnalka kardiológus, sportorvos, az SE Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének egyetemi tanára a prevenció és a fokozatosság fontosságára hívva fel a figyelmet. Bár a WHO ajánlása heti minimum 150 perc közepes intenzitású aerob mozgást és kiegészítő erősítést javasol, az Eurobarométer adatai szerint a magyar lakosság 60 százaléka egyáltalán nem sportol. A professzor asszony hangsúlyozta, hogy túlsúly esetén nem a nagy intenzitású edzés a cél, hanem az egyéni képességekhez mért, örömet okozó aktivitás megtalálása, legyen az gyaloglás, nordic walking vagy úszás.
A mozgásformák közül az aerob edzésformák, mint a futás vagy a kerékpározás a zsírtömeg és a zsigeri zsír csökkentésében játszik kulcsszerepet, míg a rezisztenciaedzés (erősítés) az izomtömeg megőrzése és a csontsűrűség miatt elengedhetetlen. A kettő kombinációja nyújtja a legteljesebb védelmet. Túlsúlyos pácienseknél a fokozatosság a legfőbb szabály: érdemes akár napi 800-1000 extra lépéssel kezdeni, és okoseszközökkel monitorozni a fejlődést. Jelentős túlsúly vagy meglévő társbetegségek esetén a nagyobb intenzitású sport megkezdése előtt elengedhetetlen a kardiológiai és mozgásszervi állapotfelmérés a szövődmények elkerülése érdekében.
A rendszeres testmozgás túlmutat a kalóriaégetésen – emelte ki Vágó Hajnalka. Amellett, hogy az izommunka hatására javul az inzulinérzékenység, a sport csökkenti a krónikus gyulladást, és jelentős mentális többletet is ad. A stresszcsökkenés és a javuló önbecsülés olyan „mellékhatások”, amelyek segítenek a hosszú távú életmódváltás fenntartásában. Minden mozgás számít – a lift helyett választott lépcsőzés éppúgy, mint egy tavaszi kirándulás –, és soha nem késő elkezdeni, hiszen a szervezetünk azonnal meghálálja ezt a törődést.
