Orvos is felírhatná a 3D-file-t e-receptre?

Már nem sci-fi a testen kívül növesztett szövetek és szervek előállítása 3D bionyomtatással. Nemrégiben Izraelben mutatták be azt a szívet, melyet a világon elsőként emberi szövetekkel, véredényekkel, a páciens sejtjeiből készítettek. Az így elkészült szív ma még kicsi, de a technológia képes arra, hogy emberi méretű szívet készítsenek.

A gyógyszertechnológia jelenlegi kihívásainak olyan kapui vannak nyitva, amelyekre ugyancsak megoldást jelenthet a 3D nyomtatás – hangzott el a többi közt azon a június 14-ei konferencián, amelyet a 3D gyógyszer- és eszköznyomtatás módszereiről és egészségügyi felhasználásáról rendezett a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara. A jelenlegi trendek szerint az egészségügyi iparban az additív gyártásnak is nevezett innováció mintegy 700 millió dollár értékben 1,7 százalékot képvisel, ám a következő tíz évben ez az arány akár elérheti a 21 százalékot is – vélekedett dr. Sebe István, a Semmelweis Egyetem GYTK Gyógyszertechnológiai Intézetének tudományos munkatársa.

A lehetséges felhasználási módok között említik a személyre szabott gyógyszerdozírozást, a komplex hatóanyagok előállítását és az élő szövetek nyomtatását. A gyógyszeriparban olyan orális tabletták, kapszulák készítése várható, amelyek figyelembe veszik a beteg korát, nemét, tömegét, társbetegségeit – nyomtathatók a tabletták 3D-ben összetett rétegekben, több hatóanyag kombinációjaként, s a személyre szabott gyógyszerek célzott hatóanyag-felszabadulást is lehetővé tesznek.

Hand with phone. Application for printing human organs in a 3D printer (Forrás: 123 rf.com)

A világon van már forgalomban olyan termék, amely a 3D por-folyadék technológiát használja; a MIT a 80-as évek végén gyorsan oldódó prototípust készített. A ZipDose néven ismert platform lehetővé teszi a nagy dózisú hatóanyagok gyorsan széteső formában való alkalmazását. Mindez tehát lehetőség a termékfejlesztésben, a gyártásban és a forgalmazásban, s lehetőség a személyre szabott orvoslás ígéretének megvalósításában, ami az iparban is népszerű koncepció – hangzott el a fórumon.

Mint a Műszaki Egyetem munkatársa, Török Dániel fogalmazott, a 3D nyomtatás egyre elterjedtebb technológiává kezd válni; az egyetemen jelenleg is folynak 3D-vel kapcsolatos kutatások például a beépíthető implantátumok területén. Dr. Szakonyi Gergely gyógyszertechnológus gyógyszerész (Richter Gedeon Nyrt.) szerint a most zajló folyamatokat sokan a második, harmadik ipari forradalomnak nevezik, amelyben akár kémiai molekulákat is kinyomtathatunk, s lehetőség nyílhat olyan reakciók miniatűr megvalósítására, amelyek egyébként csak nagyon bonyolultan lennének kivitelezhetők. Mint jelezte, az FDA már 2015-ben engedélyezett egy 3D pornyomtatással készült gyógyszert (1000 mg levetiracetam), amely kb. 11 másodperc alatt víz nélkül is szétesik. Epilepsziában használják, részben ismeretlen hatásmechanizmusú hatóanyagról van szó. De felhasználhatunk biokompatibilis anyagokat is, és vannak kísérletesen is kipróbált hatóanyagok. Valószínűleg a kombinációk esetén van a legnagyobb potenciál a 3D nyomtatásban, jelezte, de alkalmazásával lehetőség nyílhat korai fázisú klinikai minták, betegspecifikus készítmények, különleges összetételű rendszerek, bioaktív vagy élő sejtet tartalmazó, anatómiailag ekvivalens implantátumok készítésére is – vélekedett, azt sem titkolva, elképzelhető, hogy ezzel a technológiával a mainál rövidebb idő alatt fejleszthetnek majd gyógyszereket.

De hová viszi mindez az egészségügyet? – tette fel a kérdést a fórumon dr. Surján György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztálya (NJSZT OBSZ) elnöke. Vajon eljön az az idő, amikor az orvos a számítógépén előállít egy 3D-s file-t, azt írja fel a betegnek az e-receptre és azt küldi be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, hogy a nyomtatással valóban létrejöhessen a személyre szabott terápia? Ma már van kontaktlencsébe épített vércukormérő és okostányér. Elképzelhető, hogy a beteg étkezést követően maga készíti majd el egy lézernyomtatóval az aktuális állapotának megfelelő gyógyszert? A mérnök válasza szerint mindez még futurisztikusan hangzik, de vannak már egymással kommunikáló önvezető autók, s a gyógyszertárban is lehetnének olyan berendezések, amelyekkel egy robot legyárthatná a kért hatóanyagot, gyógyszert, aztán kiadhatná azt a betegnek… Nem kérdés, hogy sok szakma együttműködése kívánatos, ám mint egy szegedi fórum-résztvevő megjegyezte, a technológia ma már lényegében adott, de gondot okozhat a szabályozás hiánya, hiszen mégis csak emberekbe ültethető eszközökről van szó…

Ki lesz a felelős, ha bárkinek bármi baja lesz a 3D technológia alkalmazását követően? Az orvos? Az informatikus? A gyógyszerész? Ma már akár nálunk is bárki kinyomtattathat valamit 3D-ben az erre specializálódott műhelyekben. Dr. Bertalan Lóránt, az NJSZT OBSZ vezetőségi tagja azonban figyelmeztet, Európában csak törzskönyvezett, engedélyezett szerek használhatók, de úgy tartja, minderre valóban nincs felkészülve a magyar szabályozás. Idehaza lényegében még azzal sem tudnak mit kezdeni a patikák – amit Németországban már alkalmaznak egyes helyeken –, ha az orvos személyre szabott multivitamin-receptet ír fel a páciensnek, s azt kell(ene) elkészíteni, kiadni a gyógyszertárban.