Miért hatékonyabb az LDCT a hagyományos tüdőszűrésnél?
Becslések szerint 2024-ben több mint 9500 új tüdőrákos megbetegedés és mintegy 8000, a betegséghez köthető haláleset történt Magyarországon. Az alacsony dózisú CT a magas kockázatú, még tünetmentes pácienseknél segítheti a daganat korai felismerését.
A tüdőrák továbbra is az egyik legsúlyosabb magyarországi népegészségügyi probléma. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség legfrissebb, 2024-re vonatkozó becslése szerint Magyarországon 9505 új tüdőrákos eset fordult elő, és 8066-an haltak meg a betegség következtében. Ezzel a tüdőrák a második leggyakrabban diagnosztizált daganattípus, a daganatos halálozásoknak pedig továbbra is a vezető oka hazánkban.[1]
Bár a magyar férfiak körében az elmúlt évtizedben mérséklődött a tüdőrák okozta halálozás, a nőknél ennél jóval kisebb javulás történt. A 2025-ös magyar rákügyi országprofil szerint a hazai tüdőrák-halálozás továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot.[2]
A mellkasröntgen és az alacsony dózisú CT nem ugyanazt mutatja
Egy reprezentatív kutatásban a 40–69 éves válaszadók 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább néhány évente részt vesz tüdőszűrésen. Az adat önmagában azonban nem mutatja meg, hogy milyen képalkotó eljárással történt a vizsgálat. A Magyarországon hagyományosan alkalmazott, mellkasröntgenen alapuló tüdőszűrés és az alacsony dózisú CT – vagyis az LDCT – képalkotási képességei között jelentős különbség van.
A mellkasröntgen kétdimenziós, úgynevezett összegzett képet készít, amelyen a mellkas különböző szövetei egymásra vetülnek. A CT ezzel szemben egy milliméternél is vékonyabb szeletekben, több száz képen jeleníti meg a tüdőt, ezért sokkal kisebb elváltozások felismerésére képes. Az alacsony dózisú CT-vel akár néhány milliméteres képletek is láthatóvá válhatnak, amikor azok még nem okoznak panaszt – mondta Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.
A tüdő jelentős levegőtartalma és a levegőtől jól elkülönülő szöveti képletek közötti kontraszt lehetővé teszi, hogy a tüdő LDCT vizsgálata a hagyományos diagnosztikus mellkasi CT-nél jóval alacsonyabb sugárdózissal készüljön. A sugárterhelés akár a tizede is lehet annak a dózisnak, amely egy, a mellkas lágyrészeit – például a szívet, a nagyereket és a nyelőcsövet – is részletesen vizsgáló CT-felvételhez szükséges.
Tíz–tizenöt perc alatt elvégezhető
Az LDCT-vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet vagy éhezést, és vénás kontrasztanyag beadására sincs szükség. A rendszeresen szedett gyógyszerek ezért általában bevehetők, vesefunkciós laborvizsgálatot sem kell előzetesen végezni. Maga a képalkotás egy körülbelül 10–15 másodperces légzésvisszatartás alatt történik, a teljes vizsgálat az adminisztrációval és a pozicionálással együtt jellemzően 10–15 percet vesz igénybe.
Az eljárás elsősorban tünetmentes, magasabb kockázatú személyek tüdőrákszűrésére szolgál. Különösen indokolt lehet mérlegelni az 50 év feletti, jelentős – 30 csomagév – dohányzási előzménnyel rendelkező, jelenleg is dohányzó vagy korábban dohányzó, illetve COPD-ben szenvedő pácienseknél. Harminc csomagévnek felel meg például napi egy doboz cigaretta harminc éven, vagy napi két doboz tizenöt éven keresztül történő elszívása. A vizsgálat szükségességéről és gyakoriságáról minden esetben az egyéni kockázatok alapján, orvossal egyeztetve érdemes dönteni.
Fontos, hogy az LDCT eredménye nem önmagában jelent diagnózist. A tüdőben talált apró gócok jelentős része jóindulatú elváltozás, például korábbi gyulladás után visszamaradt heg vagy kis nyirokcsomó. Ezek természetét a méretük, alakjuk és időbeli változásuk alapján, szükség esetén kontrollvizsgálatokkal lehet tisztázni. A növekvő vagy gyanús képlet további pulmonológiai kivizsgálást igényel – hangsúlyozta Kardos Lilla.
Nagy betegszámú nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy a magas kockázatú csoportok LDCT-szűrése a mellkasröntgenhez képest 15–20 százalékkal csökkentheti a tüdőrák okozta halálozás kockázatát. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet adatai szerint a még csak a tüdőre korlátozódó betegség ötéves relatív túlélése 65,5 százalék, míg távoli áttétek esetén 10,5 százalék. Ezek az amerikai adatok nem vetíthetők közvetlenül a magyar betegekre, de egyértelműen jelzik, mennyire meghatározó a diagnózis időpontja.[3]
Panaszok esetén már nem szűrővizsgálatra van szükség
Az LDCT tünetmentes emberek szűrésére alkalmas. Tartósan fennálló vagy megváltozó köhögés, véres köpet, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, rekedtség vagy megmagyarázhatatlan fogyás esetén nem szabad a következő szűrésig várni, hanem mielőbb orvoshoz kell fordulni. Ha a tünetek alapján felmerül a tüdődaganat gyanúja, teljes diagnosztikus mellkasi és felső hasi CT-vizsgálatra lehet szükség natív és kontrasztanyagos felvételekkel.
A szűrés nem helyettesíti a tünetek kivizsgálását, ahogyan a dohányzás abbahagyását sem. Ugyanakkor a leszokáshoz soha nincs túl késő: még több évtizedes dohányzás után is érdemben csökkenhet a tüdőrák és számos más betegség kockázata. A legfontosabb prevenciós lépés továbbra is az, hogy aki dohányzik, kérjen segítséget a leszokáshoz – tette hozzá Kardos Lilla.
Egy korábbi kutatás szerint a dohányzó válaszadók közel fele egyáltalán nem tervezi letenni a cigarettát, 32 százalékuk pedig már próbálkozott, de sikertelenül. Pedig a nemzetközi adatok szerint a leszokást követő 10–15 év alatt körülbelül a felére csökkenhet a dohányzáshoz kapcsolódó többlet-tüdőrákkockázat.[4]
Források:
[1] https://gco.iarc.who.int/media/globocan/factsheets/populations/348-hungary-fact-sheet.pdf
[3] https://seer.cancer.gov/statfacts/html/lungb.html?utm_source=chatgpt.com
[4] https://www.cdc.gov/tobacco/about/benefits-of-quitting.html?utm_source=chatgpt.com
