Mi hajlamosít a szülés utáni depresszióra?
Minden 9. nőt érinthet a szülés utáni depresszió. A szülés módja, az iskolai végzettség, a családi állapot és a testtömegindex mellett a szülés évszaka is befolyásolhatja azt, hogy milyen valószínűséggel lép fel az anyánál a post partum depresszió, közölte a PharmaOnline.
A szülést követően az anyukák mintegy 60-70 %-át a gyermekágyi lehangoltság, az ún. „Baby-Blues” vagy „Maternity Blues” keríti hatalmába. Ez a szülést követő harmadik-ötödik nap táján a legerősebb, majd egy-három hét alatt általában elmúlik. Orvosi kezelést nem igényel, a megértő családi környezet, a pihenés és az alvás általában elegendőnek tűnik.
Az anyák mintegy 10-15 %-ánál ennél súlyosabb, tovább tartó állapot, a szülés utáni depresszió (post partum depresszió; PPD) alakul ki. A PPD általában a szülést követő első hetekben lép fel, de később, akár a gyermek megszületését követően két év elteltével is kialakulhat. Az üresség, reménytelenség, kiégettség érzése, pánikrohamok jelentkezése, a gyermekkel szembeni érdektelenség, egy esetleges öngyilkosság gondolata fontos intő jelek. Emellett testi panaszok, mint étvágytalanság, szívpanaszok, szédülés is felléphetnek. A PPD orvosi ellátást igénylő állapot, az anya ugyanis gyógyszeres és/vagy pszichológiai kezelésre szorul, írja a PharmaOnline.
Számos vizsgálat próbálta feltárni azokat a tényezőket, amik a PPD előfordulási valószínűségének a növekedéséhez vezetnek. Már korábban leírták azt, hogy azoknál a nőknél, akiknél a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttese viszonylag kifejezett, gyakrabban jelentkezik a PPD is. Ugyanez vonatkozik azokra a nőkre is, akik már korábbi szülésüket követően is PPD-ben szenvedtek, illetve akiknél az életük folyamán valamilyen mentális betegség már jelentkezett.
A PPD kialakulása szempontjából rizikót jelent az is, ha az anya egyedül neveli a gyermeket, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli, illetve koraszülése, műtétes szülésbefejezése volt, vagy nehezen, különösen megterhelő életeseményként élte meg a szülését. Emellett, a nők szülés előtti plusz kilói, magas testtömegindexe (BMI), ami általában több szüléssel járó komplikációval köthető össze, szintén depresszióra hajlamosító tényezőként értékelhető.
A legújabb vizsgálatok többek között a gyermek születésének évszaka és az anya PPD-jának a valószínűsége közötti kapcsolatot boncolgatták. Bostoni kutatók 2015 júniusa és 2017 augusztusa között szült 20 169 nő esetében vizsgálták azt, hogy milyen hatással van a szülés évszaka a későbbiekben esetlegesen kialakuló PPD-ra.
A nők közül 817-nél lépett fel depresszió, elsősorban azoknál, akik ősszel vagy nyáron adtak életet a gyermeküknek. Azok a nők, akik télen szülnek, ritkábban szenvednek PPD-ban. Magyarázatul szolgálhat az, hogy a téli időjárás általában benti elfoglaltságokra „kényszerít” mindenkit; aminek köszönhetően a kismamák nem vagy kevésbé élik meg elszigeteltségként azt, hogy a gyermekükkel a nap nagy részét négy fal közé zárva töltik.
