Metabolikus májbetegség kockázata long-COVID-ban
A posztakut COVID-szindróma, a SARS-CoV-2 fertőzést követő folyamatos gyulladásos állapot, növeli a metabolikus eredetű zsírmájbetegség kockázatát, írja az OTSZ Online.
A metabolikus eredetű zsírmájbetegséget (MAFLD), más néven nem-alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) az általános egészségi állapot mutatójának tekintik, és megléte összefüggést mutat a szív- és érrendszeri szövődmények és a halálozás kockázatának növekedésével. Valószínűleg multifaktoriális eredetű sokszervi megbetegedés. A posztakut COVID-szindróma (PACS) különböző szervrendszereket érint, neurokognitív-, vegetatív-, gyomor-bélrendszeri-, légzőszervi-, mozgásszervi-, pszichológiai-, érzékszervi- és bőrtünetekkel. Becslések szerint a COVID-19-betegek 50–80%-a tapasztal egy vagy több tünetcsoportot 3 hónappal a kórház elhagyása után.
Az akut fázisban májproblémák is megjelennek, a betegek körülbelül felénél előfordulhat emelkedett májfunkciós értékek, a betegek egy részében a rendellenesség az akut fázis elmúltával is fennmarad. Néhány szakcikk arról számol be, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés következtében az epevezeték hosszú távon sérül. A COVID-fertőzéshez esetlegesen társuló anyagcsere-rendellenességek pedig felerősíthetik vagy kiválthatják a máj elzsírosodását.
Az Open Forum Infectious Diseases-ben megjelentetett retrospektiv vizsgálat során a szerzők egy kanadai klinika által 2020 júliusa és 2021 áprilisa között COVID-19 miatt felvett 235 betegének adatait elemezték.
Tekintettel arra, hogy a MAFLD prevalenciája a vizsgált populációban több mint kétszerese az általános populációéban mérhetőnek, a szerzők szerint a MAFLD egy új PACS fenotípus lehet, amely hosszú távú metabolikus és kardiovaszkuláris szövődményekhez vezethet. Ennek lehetséges magyarázata a COVID-19 kórházi kezelés alatti sovány testtömeg (lean body mass) csökkenése, majd az azt követő májzsír felhalmozódás a felépülés során.
