Mentális egészség és prevenciós stratégiák pandémia után
A koronavírus-járvány okozta mentális terhelés következményeiről és kezeléséről ír a Mandineren Kőnig Róbert miniszterelnöki biztos.
A globális mentális egészségügyi mutatók aggasztó tendenciát mutatnak: a koronavírus-járvány első évében világszerte 25 százalékkal emelkedett a szorongás és a depresszió prevalenciája. Magyarországon a helyzet különösen kritikus a fiatalabb korosztály körében. Míg az európai középiskolások 59 százaléka számolt be optimális mentális jóllétről, addig a hazai diákoknál ez az arány csupán 47 százalék, ami az egyik legalacsonyabb a kontinensen. Kőnig Róbert betegtájékoztatásért és betegelégedettségért felelős miniszterelnöki biztos a Mandineren megjelent írásában hangsúlyozza: az ellátórendszernek és a közbeszédnek kiemelt prioritásként kell kezelnie ezt a területet a súlyosabb társadalmi és gazdasági következmények elkerülése érdekében.
A hazai gyógyszerfogyasztási adatok (NEAK) rávilágítanak, hogy évente több millió nyugtató hatású készítmény fogy el. A szakmai irányelvek szerint azonban a gyógyszeres kezelés önmagában gyakran nem elégséges. Különösen közepes és súlyos depresszió esetén a pszichoterápia és a farmakoterápia együttes alkalmazása nyújtja a legnagyobb esélyt a tartós funkció-helyreállításra. Az evidenciákon alapuló mindfulness (tudatos jelenlét) és a természetben végzett rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti a szorongást és javítja a közérzetet, bár ezek nem helyettesítik a szakorvosi ellátást.
A prevenció frontvonalai: iskola és munkahely
A "whole-school" megközelítés jegyében az oktatási intézményeknek az egészségügy prevenciós ágaiként kellene működniük. Ez magában foglalja a tanári kompetenciák és a szülői partnerség erősítését, a biztonságos közeg és korai jelzőrendszer kialakítását, a digitális edukáció és a megfelelő alvásrutin prioritását.
A felnőtt populáció esetében a munkahelyi kultúra fejlesztése döntő. A szervezeti beavatkozások – mint a munkaterhelés és autonómia egyensúlya, valamint a rugalmas munkavégzés – hatékonyabbak az izolált jólléti programoknál.
Destigmatizáció és szakmai hitelesség
Kőnig Róbert szerint a „szedd össze magad” attitűd helyett a szakemberhez fordulást a bátorság és a tudatosság jeleként kell definiálni. Ez különösen fontos a férfiak esetében, akiknél a társadalmi elvárások gyakran gátolják a lelki problémák felvállalását.
A digitális térben megjelenő „kuruzslás” és az álhírek ellensúlyozására a szakembereknek aktívabb szerepet kell vállalniuk a közösségi médiában. A cél a hiteles betegtájékoztatás és a kármegelőzés: az orvosi hitelességnek ott kell megjelennie, ahol a lakosság a legtöbb idejét tölti, biztosítva a könnyen érthető és tudományosan megalapozott információkhoz való hozzáférést.
* * *
Hová fordulhatunk azonnal segítségért?
Lelkielsősegélyvonal: 116-123 (0–24, anonim, ingyenes)
Kék vonal – fiataloknak: 116-111 (0–24, anonim, ingyenes)
DélUtán – idősek lelkisegélye: 06-80-200-866 (18–21)




