Egyre súlyosabb területi és szakmai hiányokkal küzd az egészségügy
Megtört az orvosi létszám évek óta tartó emelkedése, az aktív orvosok száma 2,3 százalékkal csökkent, írja az Economx.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzése szerint 2025-ben az aktív orvosok száma 2,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így 42 117 szakember rendelkezett érvényes működési nyilvántartással. Bár a nyugdíjkorhatárt betöltött orvosok aránya kismértékben mérséklődött, továbbra is a teljes állomány ötödét a 65 év felettiek adják. Bár a fiatalabb korosztályok aránya nőtt, és a női orvosok többsége megmaradt, a létszámcsökkenés mindkét nemet érintette. Az ellátottsági szakadék továbbra is óriási: míg a legkedvezőbb helyzetű Budapesten és a régiós központokban tízezer lakosra több mint 63 orvos jut, addig Nógrád vármegyében mindössze 21.
A HR-krízis következményeit a betegek is közvetlenül érzékelik a várakozási idők megnyúlásán keresztül. A Pulzus-kutatás adatai alapján tízből hét ember szembesült már a vártnál hosszabb várakozással az állami ellátásban, ahol egyes szakrendeléseken a három hónapot, míg a leghosszabb várólistákon – például a protézisműtéteknél – akár a két évet is meghaladhatja a várakozási idő. Tavaly ráadásul lakosságarányosan valamennyi vármegyében csökkent az orvosok száma, a legnagyobb mérvű visszaesést Komárom-Esztergom, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben regisztrálták, ami jelzi, hogy a szakemberhiány már nem csak a hagyományosan hátrányos helyzetű térségek problémája.
A szakterületek szerinti bontásban a tíz legnépesebb kategóriában 3,1 százalékos csökkenés történt, miközben az általános orvosi végzettségűek száma a rezidensek magas aránya miatt nőtt. A legsúlyosabb létszámleépülés a foglalkozás-orvostant, a háziorvostant és a sebészetet érintette, mindhárom területen 7 százalék feletti visszaeséssel. Ugyanakkor a szülészet-nőgyógyászatban a női orvosok száma közel 10 százalékkal emelkedett, így ezen a területen ismét többen dolgoznak, mint a sebészeten.
Az alapellátásban a Magyar Orvosi Kamara adatai szerint 16 százalékos a praxis-üresedés, több mint ezer körzetben nincs állandó orvos. A KSH adatai is megerősítik a tendenciát: a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma 1,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a gyermekellátásban volt a legdrámaibb, 3,8 százalékos a csökkenés. Ennek következtében az egy orvosra jutó betegmegjelenések száma átlagosan 3,6 százalékkal nőtt, a legnagyobb terhelést a keleti országrészben, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében regisztrálták, miközben a betegforgalom növekedése a házi gyermekorvosoknál kétszer olyan gyors ütemű volt, mint a felnőtt ellátásban, összegzi az adatokat az Economx.























