Majdnem mindig felesleges az egyik leggyakoribb műtéti beavatkozás
Az artroszkópos térdműtétek – a leggyakoribb ortopéd beavatkozás – nagy része felesleges, állapította meg egy szakértői panel, azaz a térd degeneratív artritiszét és a meniszkusz-szakadást hasonló hatékonysággal kezeli a gyógytorna is, írja a The BMJ.
A tanulmány – Arthroscopic surgery for degenerative knee arthritis and meniscal tears: a clinical practice guideline – összefoglalójában a nemzetközi szerzőgárda – Reed C. Siemieniuk és munkatársai (metodológusok, ortopédsebészek, fizioterapeuták, klinikusok, valamint érintett betegek) – kifejtik:
A szisztémás áttekintés erős bizonyítékai alapján kijelenthető:
- Szinte valamennyi degeneratív térdbetegség esetén felesleges az artroszkópia; valószínűtlen, hogy a további kutatás módosítaná ezt az eredményt.
- Az artroszkópia feleslegességét kimondó ajánlás érvényes az osteoarthritis képalkotóval kimutatott bizonyítéka, mechanikus tünetek vagy hirtelen jelentkező tünetek megléte és hiánya esetén egyaránt.
- A térd-artroszkópia valamennyi országban, amely rendelkezik adatokkal, a leggyakoribb ortopédiai beavatkozás.
- A jelenlegi ajánlás a The BMJ-ben tavaly publikált randomizált kontrollált vizsgálat következtében megindult vita nyomán született szisztémás áttekintés; a 2016-os vizsgálat azzal foglalkozott, hogy degeneratív mediális meniszkusz-szakadás esetén az artroszkópia nem jobb, mint a gyógytorna.
Mint közleményében a BMJ kifejti, a fájdalom csökkentésére és a mozgás javítására használatos térdízületi kulcslyuksebészet átlagosan és hosszú távon nem eredményez nagyobb mértékű javulást, mint a gyógytorna; az invazív beavatkozás kerülését célzó ajánlás része a szakfolyóirat Azonnali Ajánlások kezdeményezésének ('Rapid Recommendations' initiative), amivel a legújabb bizonyítékok alapján gyors és megbízható útmutatással kíván szolgálni az orvosoknak.
A degeneratív térdbetegség (arthritis) fluktuáló tünetekkel jellemezhető krónikus állapot, a térd-artroszkópia pedig az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozás, becslés szerint világszerte évente két millió ember esetén kerül rá sor, csak az USA-ban 3 milliárd dollár éves költséggel.
Az adatok alapján a konzervatívan kezeltekkel összehasonlítva, hosszú távon (1-2 év) 1000 térd-artroszkópiával kezelt beteg közül a fájdalomtünetekben csak 9-cel többen érik el a klinikailag értékelhető minimális mértékű (minimally important difference, MID) javulást, a többi 991 személy nem profitál a térd-artroszkópiából.
A funkciójavulást nézve az adatok a következők: 1000 térműtött közül 98-cal többen érik el a minimális mértékű javulást, mint amennyien 1000 konzervatívan kezelt személy közül elérik, a többi 902 fő nem profitál a sebészeti beavatkozásból.
Az ajánlás szerzői szeretnék elérni, hogy a betegek megbeszéljék orvosukkal, az ő esetükben hasznos lehet-e a sebészeti beavatkozás, és ha ők is a betegek zömét jelentő, gyógytornával ugyanolyan hatékonysággal gyógyuló csoportba tartoznak, kerüljék el a felesleges beavatkozást.