Jelentős javulás a melanómás betegek hazai ellátásában
A melanóma hazai éves előfordulása a 2011-2019 közötti időszakban hosszú ideig tartó növekedés után megállt, az elhunytak aránya is csökken.
Magyarországi kutatók a Nemzeti Rákellenes Nap (április 10.) alkalmából a rosszindulatú bőrrákot (melanóma) érintő fontos kutatási eredményekről számoltak be. A magyarországi MSD innovatív gyógyszergyártó vállalat által indított komplex adatkutatási programban a szakértők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által rendelkezésre bocsátott, azaz a teljes hazai lakosságra vonatkozó, 2011 és 2019 közötti biztosítási adatok alapján kerestek választ arra, hogy az elmúlt évtizedben hogyan alakult a melanómában szenvedő betegek diagnózisa és ellátása.
A kutatók eredményeiket több részletben hozzák nyilvánosságra neves külföldi szakmai folyóiratokban. Az eddig publikált elemzések legfontosabb eredményei az alábbiak szerint foglalhatók össze:
• A melanóma éves előfordulása (incidenciája) 2011-2019 között trendváltozást mutat – azaz a korábbi évtizedes emelkedés után az évenként diagnosztizált melanómás betegek számának növekedése megállt, sőt, már a csökkenés jelei is látszódtak. Míg 2015-ben 29 körül volt a melanómás betegek 100 ezer főre eső előfordulása, addig ez a szám 2019-ben már 24-re csökkent.
• Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a melanóma halálozási rátája (100 ezer főre eső halálozás) ugyancsak csökkent 2011 és 2018 között: férfiaknál közel 12%-kal, a nőknél kb. 20%-kal, ami kb. 17%-os csökkenést jelent a teljes populációra vonatkozóan. Vagyis, nem csak az újonnan felismert melanómás esetek száma indult csökkenésnek, hanem a betegségben elhunyt betegek száma is visszaesést mutatott.
Liszkay Gabriella, a kutatási program vezetője, az Országos Onkológiai Intézet bőronkológiai osztályának vezetője úgy látja, hogy az általuk feltárt javuló statisztikák okai többrétűek.
„Az eredményekben mindenképp szerepet játszanak a rendszeres melanóma-szűrési és -felvilágosító kampányok (többek között a napozási szokásokról és a szoláriumhasználatról), emellett jelentős lépés volt a rosszindulatú bőrrák ellátásának centrumokba való szervezése. Végül, de nem utolsó sorban pedig az elmúlt évtizedben ugrásszerűen fejlődött a betegség kezelésének eredményessége: a modern terápiák jelentős részét Magyarország is ─ az engedélyezést követően ─ hamar elérhetővé tette a betegek számára.” A kutatás vezetője szerint „mindezek együttesen a melanómaellátás jelentős minőségi javulásához vezettek, amely immár konkrét statisztikai eredményekben is megmutatkozik.”
„Továbbá – teszi hozzá a kutatásvezető – a Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából ismételten hangsúlyozni kell a prevenció és a korai felismerés jelentőségét, hiszen az időben felfedezett tumor esetében kizárólag sebészi eltávolítással a beteg meggyógyítható. A korai felismeréshez fog jelentősen hozzájárulni az Országos Onkológiai Intézet világszínvonalú új diagnosztikai tömbje, aminek az alapkőletétele néhány nappal ezelőtt megtörtént Kásler Miklós miniszter és a kormány támogatásával, részeként annak a kormányprogramnak, amely kiemelten kezeli a daganatos megbetegedések komplex ellátását.”
A Nemzeti Rákregiszter erőfeszítései mellett az elmúlt években az MSD is jelentős erőforrásokat fordított magyarországi epidemiológiai adatkutatásokra, hogy olyan további összefüggéseket tárjon fel onkológiai és egyéb betegségek terén, amelyek egyrészt támogatják a szakmai döntéshozókat az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése során, másrészt utánkövethetővé teszik az eredményeket.
A melanóma mellett a cég adatkutatásainak másik fontos fókuszterülete a tüdőrák, valamint a védőoltások – ezeken a területeken a közeljövőben további fontos eredmények publikálása várható. Ahogy Polányi Zoltán, a cég kormányzati kapcsolataiért felelős igazgatója fogalmaz, „az MSD elkötelezett a magyarországi egészségügyi ellátórendszer, a betegutak, illetve a regionális különbségek feltérképezése iránt, hogy megfelelő adatokkal, kutatási eredményekkel és stratégiai szintű adatelemzésekkel hozzájáruljon az egészségügyi döntéshozók azon törekvéseihez, hogy fenntartható és minél hatékonyabb szakpolitikai döntéseket hozhassanak.”
A kutatási program már megjelent, szabadon elérhető cikkét ezen a linken lehet megtekinteni.
